A 26 levelező tag mellett 31 rendes, 18 külső és 20 tiszteleti taggal bővült az akadémikusok létszáma. A 26 új levelező közt három kutató az MTA Lendület kiválósági programja keretében alakíthatott önálló kutatócsoportot: a 41 éves Kiss L. László csillagász, aki jelenleg az Akadémia legfiatalabb tagja, Domokos Péter fizikus (43) és Buday László biokémikus (50). Az új levelező tagok között négy női kutató van: Madas Edit Széchenyi-díjas irodalomtörténész, Kovács Melinda, a Kaposvári Egyetem Állattudományi Karának tanszékvezető egyetemi tanára, E. Kövér Katalin kémikus, a Debreceni Egyetem egyetemi tanára és Pálné Kovács Ilona, az MTA Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont tudományos tanácsadója. Levelező tag lett Csermely Péter biokémikus, hálózatkutató, a Semmelweis Egyetem (SE) egyetemi tanára, Borhy László, az ELTE ókori régészeti tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, Karádi István, a SE Általános Orvosi Karának dékánja.
Az Akadémikusok gyűlése 31 levelező tagot választott az MTA rendes tagjává, köztük két Lendület-programos kutatót, Nusser Zoltán neurobiológust és Nagy László molekuláris biológust. Rendes tag lett többek között Sólyom László jogtudós, volt köztársasági elnök, Erdő Péter kánonjogász, bíboros, egyetemi tanár, az Esztergom–Budapest főegyházmegye érseke, Somogyi Péter Pál, az Oxfordi Egyetem Agy-díjas professzora.
Tizennyolc tudós lett az MTA külső tagja, köztük Andreas Oplatka történész, egyetemi tanár és Mezey Éva őssejtkutató, az amerikai Nemzeti Egészségügyi Intézet laborvezetője, aki elsőként mutatta ki társszerzőjével, hogy a keringő vérsejtek képesek bejutni a központi idegrendszerbe és ott neurális sejtekké alakulni.
Húsz kutatót választottak az MTA tiszteleti tagjává, köztük Axel Ullrichot, a géntechnológia kiemelkedő alakját, a világ 9. legidézettebb tudósát. Az MTA-ról szóló törvény értelmében az akadémikusok körét rendes és levelező, valamint külföldi tudósok közül választott külső, illetőleg tiszteleti tagok alkotják. A hetven évnél fiatalabb akadémikusok száma nem haladhatja meg a kétszázat, a hazai akadémikusok teljes száma pedig nem lehet több 365 főnél. A 2012-es tagajánlás keretében 141 levelező tagra érkezett ajánlás, a tudományos osztályokban titkos szavazáson 40 jelölt kapta meg a szavazatoknak több mint 50 százalékát, közülük választották ki a 26 új tagot.
Négy éve – még államfőként – Sólyom László arról beszélt, hogy az Akadémia puszta léte is érték. Akkor azt mondta, hogy a közgyűlés fontos politikai esemény is, mert a válságban a közvetlen pártpolitikán kívül álló, semleges intézményeknek is megvan a szerepük. Ha nem is rendelkeznek közhatalommal, példájukkal jelentősen befolyásolhatják a közállapotokat, morális hatalmuk lehet. „Mi a tudomány helyes távolsága a tág értelemben vett napi politikától? (…) Tudatában van-e az Akadémia szellemi és erkölcsi tőkéjének, s hogyan kívánja használni azt? (…) Mennyire tudja az Akadémia megőrizni integritását ebben a kölcsönhatásban?”– sorolta kérdéseit akkor az államfő.
Sólyom László 2009-ben kitért arra, hogy az Akadémia morális súlyát és jelentőségét az MTA minősége, azok az értékek és tulajdonságok adják, amelyek mögötte vannak. „Nem véletlen, hogy az Akadémia hitelességére ma olyan sokan támaszkodnának. Ez egyrészt pozitívum, mert akkor a tudomány és az Akadémia értékrendjét is akceptálniuk kell. Az Akadémia együttműködésével is terjednek értékei” – emelte ki az államfő, aki ugyanakkor óvott azoktól, akik az MTA presztízsét akarják saját javukra hasznosítani.
