A dokumentum több ajánlást is tesz a magyar hatóságoknak, amelyek megvalósítására az Orbán-kormánytól várnak menetrendet. Felszólítja a magyar hatóságokat, hogy minden további késedelem nélkül hajtsák végre az alábbi ajánlásokat azért, hogy maradéktalanul visszaálljon a jogállamiság és az alkotmányos rend, a fékek és ellensúlyok rendszere, az igazságszolgáltatás függetlensége, érvényesüljenek az alapvető jogok – többek között a véleménynyilvánítás szabadsága, a sajtószabadság, a vallásszabadság, valamint a tulajdonhoz való jog.
Maradéktalanul állítsák vissza az alaptörvény elsőbbségét, törölve a rendelkezéseket, amelyeket az Alkotmánybíróság a korábbiakban alkotmányellenesnek nyilvánított; hajtsák végre a Velencei Bizottság ajánlásait, valamint a Velencei Bizottság ajánlásaival összhangban és a jövőbeni érdemleges választások biztosítása céljával vizsgálják felül a minősített többséget igénylő politikai területek listáját – olvasható a tervezetben. Biztosítsanak az ellenzéki erőket is tiszteletben tartó, élő parlamentáris rendszert, ésszerű időt biztosítva arra, hogy érdemleges vita alakuljon ki a többség és az ellenzék között, és hogy a széles nagyközönség részt vehessen a jogalkotási eljárásban.
Állítsák vissza, állítsák vissza…
Állítsák vissza az Alkotmánybíróság kivétel nélkül valamennyi jogszabály felülvizsgálatához való jogát, ellensúlyozva a parlamenti és végrehajtó intézkedéseket, és mindenre kiterjedő bírósági felülvizsgálat révén biztosítva, hogy az alaptörvény mindig az ország legmagasabb szintű jogi normája legyen. Maradéktalanul állítsák vissza az Alkotmánybíróság – mint az alkotmányvédelem legfőbb szerve – előjogait, és ezáltal az alaptörvény elsőbbségét, törölve annak szövegéből egyrészt az Alkotmánybíróságnak bármely alaptörvény-módosítás alkotmányosságának felülvizsgálatával kapcsolatos hatáskörét korlátozó, másrészt a két évtized alkotmánybírósági ítélkezési gyakorlatát semmissé tevő rendelkezéseket.
Állítsák vissza az Alkotmánybíróságnak az alaptörvény hatálybalépése előtt hozott ítélkezési gyakorlatát, különösen az alapvető jogok terén. Állítsák vissza az Országgyűlést költségvetési téren megillető előjogokat, és ezáltal biztosítsák a költségvetési döntések teljes demokratikus legitimitását, megszüntetve a parlamenti hatásköröknek a Költségvetési Tanács – e nem parlamenti szerv – általi korlátozását. Adjanak világos tájékoztatást arról, hogy az adatvédelmi hatóság intézményi függetlenségének biztosítása érdekében miként kívánják orvosolni a magyar hatóságok a vezető tisztviselők megbízatásának idő előtti megszüntetését.
Maradéktalanul állítsák vissza és garantálják az igazságszolgáltatás függetlenségét, az alaptörvényben rögzítve a bírák elmozdíthatatlanságára és hivatali idejük biztosítására vonatkozó elveket, az igazságszolgáltatási irányító testületek szerkezetére és tagjaira vonatkozó szabályokat, valamint az Alkotmánybíróság függetlenségére vonatkozó biztosítékokat.
Hajtsák végre, hajtsák végre…
Időben és megfelelően hajtsák végre az Európai Unió Bírósága 2012. november 6-i ítéletét és a magyar Alkotmánybíróság határozatait, lehetővé téve a hivatalukból felmentett bírák számára, hogy – amennyiben így kívánják – ismét elfoglalhassák korábbi hivatalukat, ideértve azon volt vezető beosztású bírákat is, akiknek eredeti vezetői helyeit időközben betöltötték. Határozzanak meg objektív kiválasztási kritériumokat, vagy bízzák meg az Országos Bírósági Hivatalt ilyen kritériumok meghatározásával annak biztosítása érdekében, hogy az ügyek áthelyezésére vonatkozó szabályok tiszteletben tartsák a tisztességes eljáráshoz és a törvényes bíróhoz való jogot.
Hajtsák végre a Velencei Bizottság CDL-AD(2012)001 számú véleményének elfogadását követően módosított, az igazságszolgáltatásra vonatkozó magyar sarkalatos törvényekről szóló CDL-AD(2012)020 véleményében rögzített többi ajánlást. Tegyenek eleget azon kötelezettségvállalásuknak, amely szerint további megbeszéléseket folytatnak a sajtószabadság hosszabb távú kilátásaival kapcsolatos szakértői szintű együttműködési tevékenységekről, az Európa Tanács 2012-es jogi vizsgálatának legfőbb többi ajánlását véve alapul.
Biztosítsák, hogy a demokratikus társadalom működésének e rendkívül fontos vonatkozását szabályozó rendelkezések minden későbbi felülvizsgálatába, valamint a végrehajtásba időben és szorosan bevonjanak minden érdemleges érintett szereplőt, közöttük a média szakmai képviselőit, valamint az ellenzék és a civil társadalom képviselőit is.
Tartsák tiszteletben, garantálják, védjék meg és mozdítsák elő…
Tegyenek eleget az Emberi Jogok Európai Bíróságának az Emberi Jogok Európai Egyezményének 10. cikke szerinti ítélkezési gyakorlatából fakadó tevőleges kötelezettségüknek, és védelmezzék meg a véleménynyilvánítás szabadságát, mint a működőképes demokrácia egyik előfeltételét. Tartsák tiszteletben, garantálják, védjék meg és mozdítsák elő a véleménynyilvánítás szabadságához és a tájékoztatáshoz való alapvető jogot, valamint a sajtószabadságot és a pluralizmust, továbbá tartózkodjanak olyan mechanizmusok kialakításától vagy támogatásától, amelyek fenyegetést jelentenek a sajtószabadságra, illetve az újságírói és szerkesztői függetlenségre.
Biztosítsák, hogy kötelező erejű eljárások és mechanizmusok álljanak rendelkezésre a közszolgálati média, az igazgató- és médiatanácsok és a szabályozó testületek vezetőinek kiválasztására és kinevezésére, a függetlenség, az integritás, a szakmai tapasztalat és hozzáértés, a teljes politikai és társadalmi paletta képviselete, a jogbiztonság és a folyamatosság elveivel összhangban. Nyújtsanak jogi biztosítékokat a források titkossága elvének teljes körű védelmére, és alkalmazzák szigorúan az Emberi Jogok Európai Bíróságának vonatkozó ítélkezési gyakorlatát. Gondoskodjanak arról, hogy az audiovizuális médiaágazat közreműködésével terjesztett politikai tájékoztatásra vonatkozó jogszabályok igazságos hozzáférést garantáljanak a különböző politikai vetélytársak, vélemények és nézőpontok számára, különösen választások és népszavazások alkalmával, lehetővé téve a polgárok számára, hogy valamely meghatározó véleményformáló erő indokolatlan befolyásától mentesen kialakíthassák saját véleményüket;
Tegyenek pozitív intézkedéseket minden személy, közöttük a kisebbségekhez tartozó személyek alapvető jogai tiszteletben tartásának biztosítása érdekében. Állapítsanak meg a vallási szervezetek egyházként történő elismerése tekintetében olyan világos, semleges és pártatlan követelményeket és intézményi eljárásokat, amelyek tiszteletben tartják az állam azon kötelességét, hogy semleges és pártatlan maradjon a különböző vallásokkal és felekezetekkel fenntartott kapcsolatok során, és bocsássanak rendelkezésre hatékony jogorvoslati eszközöket az elismerés megtagadásának vagy az Alkotmánybíróság fent említett, 6/2013. határozatában előírt alkotmányos előírásokkal összhangban álló határozat meghozatala elmulasztásának esetére.
A koppenhágai dilemmától a 7. cikkelyig
Rui Tavares szerint sürgősen megoldást kell találni az úgynevezett „koppenhágai dilemmára”, ami abban áll, hogy az EU rendkívül szigorúan megköveteli ugyan a tagjelölt országoktól a közös értékek és normák tiszteletben tartását, a csatlakozásukat követően azonban már nem rendelkezik hatékony ellenőrzési eszközökkel és szankciókkal. A dokumentum felhívja a magyar hatóságokat, hogy adjanak tájékoztatást a parlament, a bizottság, a tanács elnöksége és az Európa Tanács számára arról, milyen eljárással és ütemezéssel tervezik az ajánlások végrehajtását. A jelentéstervezet a hetes cikkely első bekezdésének életbe léptetését javasolja, ha a magyar kormány dacol. Rui Tavares attól tenné függővé az eljárás megindítását, hogy Magyarország megfelelően teljesíti-e majd a jelentésben megfogalmazott ajánlásokat.
Fotó: MTI / Európai Parlament / Benoit Bourgeois
Mint korábban megírtuk, a jelentéstervezetet először az EP-bizottságnak, majd az Európai Parlament plenáris ülésének is el kell fogadnia, ezért a szöveg egyelőre nem végleges, és feltehetően még többször is módosul majd. Néhány hete, az Európai Parlament újabb „magyar napján” az Orbán-kormány által támadott Viviane Reding azt mondta: a 7-es cikkely alkalmazása korai lenne. Az Európai Bizottság alapjogi, bel- és igazságügyi biztosa a magyar alaptörvény vitatott módosításai közé sorolta a 17. cikkelyt, amely fizetési kötelezettséget róna az állampolgárokra, ha az állam hibája miatt az EU büntet.
Reding közölte: Brüsszelnek a kötelezettségszegési eljárás végső szankcióját jelentő 7-es cikkely alkalmazását alaposan meg kell gondolni, addig más eszközök kellenek, hogy ne kelljen idő előtt a legdrasztikusabb lépést megtenni egy-egy tagállammal szemben hasonló ügyekben. A 7-es cikkelyt sokan az EU atombombájának nevezik. (A lisszaboni szerződés 7. cikke szerint az EU alapértékeinek súlyos és tartós megsértésékor felfüggeszthetik egy tagállam jogait, így szavazati jogát is.)
A vitanap után Orbán Viktor a közrádióban egyértelművé tette, hogy az úgynevezett költségvetési hiányfék esetében a magyar kabinet biztosan nem hátrál meg, lefolytatja a vitát, akár az európai bíróság előtt is. Ennek lényege, hogy „ne állhasson elő olyan helyzet, hogy bármilyen nemzetközi fejlemény – mondjuk, Magyarországot elmarasztaló ítélet vagy kártérítés – miatt a költségvetési hiány növelésének az árán tegyünk ezeknek eleget”. Ilyen esetben a büdzsében meglévő pénzeket kell felhasználni, ha pedig azok nem elegendők, adót kell kivetni – a kormányfő szerint ez szükséges, európai szellemiségű szabály.
