Orbán Viktor szerint az egész világ elismeréssel adózik a magyar észjárás és leleményesség újabb és újabb példáinak, de csak akkor érhetünk el sikereket a legjobb tudósokért folyó versenyben, ha „képesek vagyunk az ország szürkeállományát itthon tartani”. A kabinet elkötelezett az iránt, hogy „a legjobb magyar koponyák” magyar földön boldoguljanak. A kormányfő üdvözölte az Akadémia elnöke (volt minisztere – a szerk.) által elindított, nemzetgazdasági szempontból is fontos Lendület-programot, amelynek egyik fő célja a sikeres fiatal kutatók elvándorlásának visszaszorítása.
Orbán Viktor közölte, hogy a nyugvópontot nem ismerő tudósok bátorsága és merészsége hajtja előre a világ kerekét, és ilyen emberekre régen volt akkora szükség, mint mostanság. A magyarok e területen sem állnak rosszul. Emlékeztetett Szemerédi Endre Abel-díjára, Lovász László Kiotó-díjára, az Erdős-iskola továbbélésére, valamint Buzsáki György, Freund Tamás és Somogyi Péter Agy-díjára. Ezek mind arról tanúskodnak, hogy a magyar tudomány szelleme, géniusza él.
Damjanovich Sándor, Orbán Viktor és Pálinkás József
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
Ez tüzeli a magyart
A miniszterelnök szerint a magyarokat az a vágy tüzeli, hogy megtalálják helyüket a világban, hogy a magyar nemzet újra az őt megillető polcra kerüljön. „Magunknak kell megtalálnunk a saját helyünket a világban. Ezt ajándékként nem kaphatjuk meg. (…) Kizárólag rajtunk múlik, sikeresek leszünk-e, vagy leszakadunk a nemzetek versenyében” – emelte ki. Orbán Viktor ennek kapcsán több akadémiai kutatóközponti beruházásról is szólt, közölve, hogy a kormányzat hiánytalanul megteremti az MTA munkájának feltételeit.
Ismertette a Wigner-kutatóközpontot érintő 8,5 milliárd forintos beruházást – amellyel létrejön a világ leggyorsabb kutatási célú adathálózata – és a 9,5 milliárd forintos természettudományi kutatóközponti fejlesztését, amelyre korábban kölcsönt vett fel az MTA, de megállapodtak Pálinkás József akadémiai elnökkel, hogy ezt vissza nem térítendő támogatássá alakítják át. Emellett megegyeztek abban is, hogy 8 milliárd forintból létrejön a bölcsész- és társadalomtudományi kutatóközpont. Ha ezt is sikerül megvalósítani, kijelenthető: 21. századi infrastruktúrája lesz az MTA-nak – mondta a miniszterelnök.
„Tegyük Magyarországot a tudás földjévé! Meggyőződésem, ha Magyarország nem válik a tudás földjévé (…), akkor mi, magyarok nem fogunk nyerni” – fogalmazott beszéde végén Orbán Viktor, aki ennek jegyében azt kérte az Akadémiától: „mozdítsuk előre együtt a magyarok ügyét”, hogy az ország győztesen kerülhessen ki a válságból.
Túl a nagy döntéseken
Pálinkás József az MTA közgyűlését megnyitó beszédében közölte: a két éve meghirdetett elnöki program megalapozta, a kormány és az Országgyűlés az új programokat és fejlesztéseket lehetővé tevő forrásokkal megerősítette az akadémiai intézményrendszer megújítását. „2011-ben az elnöki program alapján arról döntöttünk, hogy befektetünk a jövőbe”. Tavaly éltek az új szervezeti keretek, a növekvő források, az integrált szemléletű infrastrukturális fejlesztések lehetőségeivel, ami biztos alapot jelent arra, hogy 2014 az új fejlesztések és kimagasló eredmények éve lehessen.
Az elnök szerint a megújítási program sikerének súlya és üzenete van. Egyebek között az, hogy a lehetőségeket nem várni, hanem keresni kell, hogy a kiválóság és a teljesítmény nem viszonylagos, hanem maradandó és tekintélyt parancsoló. Azt mondta: az igazi felelősség az ország anyagi erőforrásainak szabályos felhasználása. „Az Akadémia ezt tekintette és tekinti vezérelvének, és erre a kihívásra törekedett és törekszik eredményes választ adni. Ennek szellemében újította meg intézményhálózatán belül a kutatás-finanszírozás rendszerét is”.
Érték a gazdaságnak is
Az elnök – az Akadémia sikereiről – azt mondta: az MTA intézetei hozzák létre a magyar tudományos eredmények csaknem egyharmadát, számottevő hányaduk a legnagyobb nemzetközi visszhangot kiváltó publikációk felső tíz százalékában szerepel. Tudományos sikereik nemzetközi elismertséget hoznak, amely értéket jelent a gazdaság területén és a nemzetközi kapcsolatokban is – tette hozzá.
Pálinkás József rámutatott arra, hogy a magyar felsőoktatás stratégiai partnereként tavaly 7 milliárd forintot, az Akadémia költségvetésének 19 százalékát használták fel felsőoktatási intézményekben folyó kutatásokra. Mint hangsúlyozta: az Akadémia közös célnak tekintette és tekinti a minőségi felsőoktatás megteremtését, a tudományos utánpótlás biztosítását, tudományos kiválóságaink megbecsülését és itthon tartását.
