Gyulay Zsoltot több dolog is meglepte. Az, hogy egyáltalán trafikbotrányról beszélnek, meg az, hogy a Népszabadság szerkesztősége csak 400-nál több olyan koncesszióról tud, amely köthető kormánypárthoz, gazdasági érdekcsoporthoz. Szerinte természetes, hogy ha valahol a szakmai életút számít, akkor a személy kötődik valamihez? Egy 5400-as listán valaki valahova kötődik. Szerinte sem cége, sem a fejlesztési tárca nem hibázott, „sőt áll minden vizsgálat és adatszolgáltatás elé”, várják az ezzel kapcsolatos megkereséseket, amelyeknek a törvény által szabott keretek között eleget is fognak tenni.
A vezérigazgatót meglepte az is, milyen sokan követelnek nyilvánosságot. Nekik azt ajánlja, olvassák el a koncessziós törvényt és a pályázati kiírást, de nem érti, mit akarnak kezdeni a nyertes és vesztes pályázatok négyszobányi anyagával. Gyulay azt mondja: a szerződéskötés után harminc nappal nyilvánosságra hozzák a pályázati emlékeztetőket, azt, „hogy az egyes településeken milyen szempontok alapján és hogy történt az elbírálás, és mennyi volt településenként a pontszám”. (Ehhez adalék lehet a hvg.hu interjúja Hadházy Ákos szekszárdi fideszes képviselővel, aki elmesélte, hogy náluk a polgármester vitte a pályázók listáját a kormánypárti képviselőknek véleményeztetésre. – a szerk.)
A zárt rendszertől a pályázó tulajdonáig
Gyulay nevetségesnek nevezte azokat a vádakat, hogy a fideszesek döntötték el, kik legyenek a győztesek. „Sem választókerületi elnökök, sem politikusok nem szóltak bele a döntésbe”. Ők készítették elő a szaktárca munkatársaival, és a bírálóbizottság döntött. „Ők településenként listát állítottak össze a jelentkezők sorrendjéről. Ezt a nemzetfejlesztési miniszter asszony jóváhagyta”. A pályázatok kezelésére zárt rendszert hoztak létre. „A pályázati anyagot az épületből senki sem vihette ki”. Betekinteni az egyes pályázatokba később sem lehet, mert Gyulay szerint az nem közérdekű adat, a „koncessziós törvény szerint a pályázat nem közérdekű adat, ez a pályázó tulajdona”. „Közérdekből nyilvános adatként” nyilvánossá tennék a pályázati anyagokat, ha a parlament hoz egy ilyen döntést. Ők ezt azért nem javasolják, mert a fő feladatuk, hogy a harminc napon belül megkössék az összes szerződést. „Addig egyelőre nincs miről beszélni”.
Tizennégy döntnök vagy több?
Gyulay elismerte, hogy a pályázati emlékeztetőkből még az sem fog kiderülni, hogy az üzleti terveket – a pályázaton elérhető 120 pontból 60-at erre lehetett kapni – mi alapján értékelték, mivel természetesen „minden üzleti terv elbírálása szubjektív, nem lehet egzakt módon lepontozni”, mégis azt gondolja, a fejlesztési tárca szakértőiből álló bizottság felelősségteljesen tudott dönteni. A vezérigazgató szerint az sem nyilvános, hogy kikből állt a bizottság. Azt elárulta, hogy tizennégyen voltak, de rögtön azt is mondta, hogy többen voltak, nagyon sokat dolgoztak, amikor a lap rákérdezett, 15 ezer pályázatot tizennégyen bíráltak-e el. Szerinte a pályázati bírálóbizottság összetétele sem nyilvános adat. Gyulay arra nem válaszolt, ezt ki döntötte el, milyen társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy ez ne legyen nyilvános. Szerinte ez egy sok embert érintő történet. Így zaklatásnak tennék ki őket, azért nem lehet megmondani, kik voltak a szakértők, mert ezzel védik őket a támadásoktól.
Megsértődtek a régi barátok
Gyulayt kinevezése után rengeteget hívogatták a régi barátok azzal, hogy tud-e nekik segíteni. Sokan megsértődtek, mert mindenkinek elmondta, nem tudja befolyásolni az eredményt. Lázár Jánossal találkozott, de az államtitkár nem jelezte neki, hogy az árrés emeléséről szóló módosító javaslatot terjeszt be, miután korábban olyan alacsony árrés mellett írták ki a pályázatot, ami miatt a trafikosok egy része nem is jelentkezett. Gyulay szerint is lehetett volna jobb időzítése is a törvényjavaslatnak. Mindazonáltal támogatja az ötletet, „keményen kell képviselni a kiskereskedők érdekeit. És az is biztos, hogy a pályázati kiírás alatt nem lehetett változtatni az árrésen”. Korábban ugyan a pályázat kellős közepén a termékkör bővítésével az ő javaslatukra módosították a törvényt, de az árrés ügyében azért nem ők léptek, mert az elég érzékeny téma, mivel árfelhajtó erejű lehet a fogyasztónak. Azt remélte, a dohánygyártók maguk belátják azt, hogy a 3-4 százalék nem elég.
Botránykeltés fizetésért?
Ő inkább azt nézné, kinek az érdekében áll ez a politikai botránykeltés. Azt gondolja, komoly, fizetett csoportok foglalkoznak ezzel. „Nagyon sokan, akik most veszítettek a pályázaton ezért elégedetlenek. Ez érthető. A trafiktörvény megalkotásakor azonban azt is pontosan lehetett látni, hogy bizonyos érdekcsoportoknak nem áll érdekében, hogy júliustól felálljon a rendszer. Eddig a piac 90 százaléka multicégek birtokában volt. Ez a 400 milliárdos forgalom most magyar családok kezébe kerül. Ez a multiknak óriási pénzveszteség. Az új rendszer esélyegyenlőséget hoz” – mondta Gyulay Zsolt, aki szerint a nagy multinacionális cégek szponzorpénzekkel el tudták vinni a dohánypiac tetemes hányadát. Egyes cégek milliárdokat fizettek, hogy egy-egy üzletben csak az ő termékeiket árulják. Most erre nem lesz lehetőségük. Gyulay szerint nem fog csökkenni az eddigi két piacvezető, a British American Tobacco és a Philip Morris most nagyjából 80 százalékosra becsült piaci aránya. Az új rendszerrel a magyar gyártók sem járnak jobban. Senki sem fog jól járni. A kormány célja, hogy a dohányzás visszaszoruljon. Mindenkinek a piaca csökkenni fog – mondta a vezérigazgató, aki mellesleg – emlékeztet a Népszabadság – a Hungaroring Zrt. elnöke.
Sürgősséggel szabályozták újra a közérdekű adatközlést
A polgári törvénykönyv (Ptk.) helyett az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény szabályozza a közérdekű adatszolgáltatást az új polgári jogi kódex jövő március 15-ei hatályba lépésétől. Az erről szóló, vasárnap benyújtott fideszes indítványt kedden már el is fogadta az Országgyűlés kormánypárti többsége.
Az előterjesztés szerint az Állami Számvevőszék és a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal köteles ellenőrizni a közfeladatot ellátó szerveket, a közérdekű adat megismerésére irányuló igény pedig nem eredményezhet az ellenőrző szervek jogosítványaival azonos mélységű és terjedelmű adatbetekintést. Az indoklás ezt azzal egészíti ki, hogy azokat a “visszaélésszerű adatigényléseket”, amelyek az adatkezelő működését jelentős mértékben és hosszú időre akadályoznák, nem kell teljesíteni. Ebből és a kivételes eljárási rendből a hétfői vitában a felszólaló ellenzéki képviselők azt olvasták ki, hogy a kormányoldal korlátozni akarja a trafikpályázatok megismerhetőségét.
