Orbán Viktor a 6. Szakma Sztár Fesztiválon újra kijelentette, hogy Magyarország jövőjének, a magyarok sikerességének és életszínvonal-emelkedésének kulcsa a munkaalapú gazdaság. A szakképzési rendszert ezért össze kell hangolni a gazdaság igényeivel, helyre kell állítani a kétkezi munka becsületét, és átláthatóbbá, egységesebbé kell tenni az oktatási rendszert – sorolta ezzel kapcsolatban a feladatokat a miniszterelnök.
A kormányfő emlékeztetett, a rendezvény jelmondata az, hogy egy jó szakma felér egy diplomával. “Most azonban már azt is tudjuk, hogy ennek a mondatnak a fordítottja is igaz: nem minden diploma ér fel egy jó szakmával” – tette hozzá.
Fotók: MTI / Koszticsák Szilárd
Beszédében az elmúlt évtizedek problémájának nevezte, hogy a szakképzés veszített korábbi tekintélyéből, az iskolarendszer egyre távolabb került a valós gazdasági igényektől, mindez pedig a vállalatoknál munkaerőhiányra, a pályakezdőknél munkanélküliségre vezetett, és egyes ágazatokban szakmunkáshiány alakult ki.
Mégis jó a szakképzés?
“A gazdasági válságból kikecmeregni akaró Európának szembe kell néznie azzal az ősi igazsággal, hogy valódi értékteremtő munka nélkül nem fogunk kijutni a kátyúból. Nincs olyan technológia, tudományos, technikai fejlettség, nincs olyan pénzügyi trükk és manőver, ami a munkát és a termelést kiváltaná” – fejtette ki Orbán Viktor.
A miniszterelnök – ellentmondva a szakiskolát, illetve az oktatási kibocsátás munkaerő-piaci megfeleltetését addig ostorozó szavainak – azzal zárta a beszédét, hogy „a magyarok szakértelme, rátermettsége és munkabírása bizonyított tény, ellenkező esetben ugyanis nem jönnének Magyarországra olyan világcégek, mint például a Mercedes, az Audi vagy éppen a Lego”.
Parragh is a kétkezi munkában hisz
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnöke hangsúlyozta, Magyarországon az elmúlt években újra megindult az a folyamat, amelynek lényege úgy hangzik, a kétkezi munkának van becsülete. Közölte azt is, hogy a kamara azt javasolja a kormánynak: tekintsék át, milyen helyzetben van ma a szakképzés.
Az idén 39 szakterületen, a nappali tagozaton végzős szakiskolai és szakközépiskolai tanulóknak meghirdetett szakmai versenyek célkitűzése a gyakorlatigényes fizikai szakmák társadalmi presztízsének és vonzerejének növelése. Az elődöntőkön országosan csaknem négyezren vettek részt, a szakmai versenyek döntőjébe pedig 198 diák került be. A lipcsei WorldSkills nemzetközi szakmai versenyen 15 szakmában 16 versenyző képviseli majd Magyarországot.
Diplomásokra van szükség
A miniszterelnök és Parragh László érveinek ellentmond, hogy a munkaerő-piaci adatok szerint ma is a magas végzettségű munkavállalóknak van jó esélyük elhelyezkedni, és kevésbé, mondjuk a szakmunkásoknak. Ez utóbbiak közül is az Orbán által említett Mercedes, Audi, Lego gyárak a jól képzett, esetleg nyelveket is beszélő, rugalmas, tanulni, megújulni képes szakmunkásokat keresik. A szakképzés átalakítása viszont ezzel ellentétes irányba mozdította el a rendszert: a közismereti órák minimálisra csökkentésével, az egyes szakmák pillanatnyi fejlettségi szintjéhez igazodó képzettségre fókuszálással a jövő szakmunkásai nemigen fognak tudni alkalmazkodni az állandóan változó igényekhez. Röviden: a Mercedes-gyárba nemigen fogják 5-10 év múlva felvenni az olvasni-írni is alig tudó szerelőket.
Nincs számottevő diplomás munkanélküliség Magyarországon, és a felsőfokú végzettséggel rendelkezők bérelőnye az alacsonyabb végzettségűekhez képest nemzetközi szinten is magas.
Többször írtunk már arról is, hogy nem azért nincs elég kőműves, villanyszerelő, mert sok a diplomás, hanem azért, mert a szakképzés szerkezete rossz, és mert a végzett szakmunkások nem helyezkednek el a saját – rosszul fizetett, rossz munkakörülményeket biztosító – szakmájukban.
Mindebből az következik, hogy megéri tanulni, megéri diplomát szerezni mind az egyénnek, mind az államnak. Hiszen ez utóbbi akkor jut magasabb adóbevételekhez, ha sok a diplomás, akkor lesz Magyarországon jelentős innováció, ha sok kiművelt emberfő „terem” az oktatásban.
