Egyezségre jutottak a felek a keddi tárgyaláson, ezért a Nyíregyházi Törvényszék hat hónapig szünetelteti a helyi görög katolikus iskola bezárását kezdeményező Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány, illetve a fenntartó Hajdúdorogi Egyházmegye és az önkormányzat közötti polgári peres eljárást. A tárgyaláson, mint írtuk, Balog Zoltánt is meghallgatták tanúként.
Fotók: MTI / Balázs Attila
Czifra Károly, az egyházmegye jogi képviselője a tárgyalás után elmondta, a szünetelés ideje alatt lehet megállapodást kötniük a peres feleknek az egyházi-közoktatási-köznevelési intézmény sorsáról úgy, hogy az a társadalmi elvárásoknak, a jogszabályoknak és az egyház törvényeinek is megfeleljen.
A helyieknek tetszik az iskola
A Huszár-lakótelepen élők kifejtették, nem értik a jogvédőket: miért is lenne elkülönítés az, hogy újra van általános iskolája a zömében romák lakta lakónegyednek. Erről Horváth Vilmosné, az egyik érintett beszélt kedden az MTI-nek. A 47 éves édesanya, aki 9 éves fiát, Patrik Szabolcsot kísérte el az intézménybe, a szülők véleményét tolmácsolva elmondta: szerintük nincs, nem lehet szó szegregációról, hiszen mindenki önként választhatja meg gyermekének iskoláját a telepen élők közül. Hangsúlyozta, senkinek sem kötelező a görög katolikus egyház által 2011-ben újranyitott lakótelepi iskolába járatni a gyermekét, a városban oda íratja be, ahová akarja.
Szilágyi Tiborné, a Huszár-telepi iskola pedagógusa a roma édesanya állítását megerősítve arról tájékoztatott, hogy a lakónegyedben élő mintegy 300 cigány és 100 magyar család tanköteles gyermekei közül az intézménybe jelenleg 35-en járnak. A helyi óvoda – amelyet szintén a görög katolikus egyház vett át működtetésre – 25 nagycsoportos gyermeke közül most tizenkettőt írattak be a szeptemberben induló első osztályba. A pedagógus tájékoztatása szerint 2011-ben 17 elsőssel indult újra az iskola, közülük 13-an most már másodikba járnak. Két kisdiák nevelőszülőkhöz került más városba, kettő pedig évet ismétel. A 2012/13-as tanévben így 22 tanulóval indítottak újabb első osztályt.
Bezárták, kinyitották
A nyíregyházi Huszár-telepi általános iskola kálváriája a 2000-es évek elején kezdődött, akkor is jogvédő civil szervezetek követelték a bezárását, azt állítva, hogy szegregált az oktatása, ami akadályozza a többségében roma tanulók integrációját. A szabolcsi megyeszékhely akkor szocialista vezetésű önkormányzati közgyűlése 2007-ben be is zárta az oktatási intézményt, onnan a diákok a város többi iskolájába kerültek át.
Az új, 2010-ben megválasztott Fidesz–KDNP-s többségű önkormányzat felzárkóztatási programot indított a cigány kisebbség tagjainak, s annak keretében megállapodást kötött a görög katolikus egyházzal az iskola 2011. szeptemberi újranyitásáról. Az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyermekeknek Alapítvány jogvédő szervezet 2012-ben pert indított az önkormányzat és az egyház ellen, ismételten szegregációra hivatkozva.
Nem szegregáció, felzárkóztatás
Az Emmi közleményben magyarázta el, miért nem szegregáció a kizárólag roma gyerekek számára fenntartott iskola. Mint írják, „a Huszár-telepi iskola egy speciális helyzetre kínál megoldást. Az általános alapvető országos célt: az együtt-tanulást és együttélést nem veszélyezteti, hanem elősegíti.” Kifejtették: a Huszár-telepi iskolában minden gyerek számára egyénre szabott fejlesztési tervet dolgoztak ki és hajtanak végre. Ebben az iskolában a tanároknak sikerült elérniük azt, amit a város más részein működő iskoláknak nem: többek között, hogy a gyerekek minden nap iskolába járnak, a szülő-nevelő kapcsolattartás mindennapos.
Az emberierőforrás-miniszter a tárgyaláson elmondta: a felperes alapítvány szerepe „ebben az ügyben káros, és hátráltatja azt a munkát, amit az egyház elkezdett”. Mint mondta, nem tartja szerencsésnek, hogy a tárgyalóteremben kell „egyfajta ingyencirkusz keretében” az igazukat keresni.
Hozzátette: igenis van egy olyan keskeny út, amelyen összetalálkozhat a felzárkózás és a szegregáció kizárásának érdeke, valamint az a roma pasztorációs munka, amelyet az egyház végez a Huszár-telepen.
A tanúként beidézett Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter és Kocsis Fülöp megyés püspök a romák lakta Huszár-telepi iskolába járó gyerekek szüleivel beszélget
Kézdi Gábor és Surányi Éva korábbi hatásvizsgálata kimutatta, hogy az előző kormány idején indított integrációs program általános javulást hozott az abban részt vevő iskolák tanulóinak a fejlődésében. A különböző családi hátterű tanulókra gyakorolt hatása sokszor különböző volt, de nem találtak olyan területet, ahol a hatás bárkire nézve is negatív lett volna, és valamilyen területen minden csoport jobb eredményeket ért el.
Hogy miért nem jó senkinek, ha elkülönítve oktatják a cigány gyerekeket, arról itt olvashat.
