A delegációk a délelőttöt a Hiemer-házban töltötték, ahol közösen nyitották meg azt a kiállítást, amely liturgikus tárgyakat, érmeket, ásatási rajzokat, levéltári dokumentumokat mutat meg a magyarság történelméből.
A városok delegáltjai:
Esztergom – Tétényi Éva polgármester
Pozsony – Stefán Holcik történész, egykori alpolgármester
Sopron – Abdai Géza alpolgármester
Buda – Nagy Gábor Tamás polgármester
Székesfehérvár részéről Cser-Palkovics András polgármester, és házigazda.
A kiállítás megnyitása után az egykori prépostság romjaihoz, Szent István sírjához mentek a találkozó tagjai, akiket a városban folyó országos kórustalálkozó ötven fős egyesített kórusa kísért el. A szervezők nem bonyolították túl a dolgot, és a jelenlevő sajtóval szavaztatták meg, hogy hol legyen a megemlékezés. Két lehetőség volt: Szent István szarkofágjánál vagy sírjánál. Mivel a szarkofág zárt helyen van, ezért a sírt szavaztuk meg, és így is lett.
A városvezetők és kísérőik egy-egy szál virágot helyeztek el államalapító királyunk sírjánál, miközben az ötven tagú alkalmi kórus Kodály Ének Szent István Királyhoz című dalát énekelte el.
Az első király örökségét őrizni és ápolni kell, a nemzettudatot pedig erősíteni, ezért erről a négy város (Buda, Esztergom, Sopron és Székesfehérvár) egy közös szándéknyilatkozatot írt alá a Hiemer-házban.
A koronázó város státusz lehetőség, de egyben felelősség is – mondta köszöntőjében Cser-Palkovics András, Fehérvár polgármestere. A küldöttek egy emlékülésen beszéltek a középkori magyar királyok koronázásairól és városukról.
A találkozó talán túlmutat a szimbolikus összejöveteleken, hiszen a szándéknyilatkozatot kézjegyükkel látták el a városvezetők, aminek tartalma számon kérhető. A koronázó városok találkozója a Székesegyházban fejeződött be, ahol Liszt Ferenc Magyar koronázási mise című zeneművét szólaltatta meg az egyesített kórus és az Alba Regia Szimfonikus Zenekar Drahos Béla vezénylésével.
