A miniszterelnök szerint azért támadják az unióban Magyarországot, hogy nyomás alatt tartsák, eltérítsék a kormányt irányvonalától. Orbán Viktor a Kossuth Rádióban – ezúttal felvételről – beszélt. Mint mondta: a kabinet folyamatosan azt kéri, hogy „ha bajuk van, méltóztassanak megjelölni”, amit kifogásolnak, konkrétumról azonban sosem beszélnek, „amit mondanak, az inkább a vicces kategóriába tartozik”. A kormányfő immár sokadszor magyarázta mindezt azzal, hogy azért tartják nyomás alatt Magyarországot, mert „rálépett a nagy cégeik lábára”, most például a rezsicsökkentéssel, vagyis az egész ügy „egyszerű pénzharc”.
Fotó: MTI / Koszticsák Szilárd
Barroso három tévedéséről
Orbán Viktor részt vesz az EP-ülésen, ha elkészül az Európai Bizottság (EB) jelentése Magyarországról. A José Manuel Barroso által megjelölt, a negyedik alkotmánymódosítást érintő három kérdés közül a miniszterelnök egyikben sem osztja az európai bizottsági elnök álláspontját, ám mivel „kettőnek nincs jelentősége, ezért semmilyen fájdalmat nem okoz nekünk elfogadni az ő szerintem hibás álláspontját”. E két téma egyike a választási kampánykiadások korlátok közé szorítása, amelyről Barroso azt mondja, ez európai ügy is, mert érinti az EP-választásokat, ezért meg kell vizsgálni – idézte fel Orbán Viktor, úgy fogalmazva, „szívesen teszünk egy olyan kivételt, hogy ezek a szabályok ne vonatkozzanak az EP-választásokra”. A másik ilyen kérdés a bírósági ügyek áthelyezése, amelyben „ha azt akarják, hogy olyan ügyek, amelyek EU-s ügynek minősülnek, ne legyenek áthelyezhetőek, akkor mi erre is adunk szívesen megoldást”.
Orbán ebben nem enged
A költségvetési hiányfék esetében a magyar kabinet nem hátrál meg, le akarja folytatni a vitát, akár az európai bíróság előtt is. Ennek lényege, hogy „ne állhasson elő olyan helyzet, hogy bármilyen nemzetközi fejlemény – mondjuk, Magyarországot elmarasztaló ítélet vagy kártérítés – miatt a költségvetési hiány növelésének az árán tegyünk ezeknek eleget”. Ilyen esetben a büdzsében meglévő pénzeket kell felhasználni, ha pedig azok nem elegendők, adót kell kivetni – szerinte ez szükséges, európai szellemiségű szabály.
Zéró tolerancia és redingezés
A kormányfő kitért arra, hogy az alaptörvénnyel kapcsolatban több elismerő levelet kapott Izraelből és hazai zsidó közösségektől a kisebbségek emberi méltóságát védő új szabályért. A kormány világossá tette, hogy zéró toleranciát hirdet a faji megkülönböztetés, különösen az antiszemitizmus ellen. Viviane Redingnek, az EB alapjogokért és igazságügyi kérdésekért felelős alelnökének Magyarországgal kapcsolatos bírálatait Orbán Viktor úgy kommentálta: Reding nem adja meg a magyaroknak a tiszteletet. „Nem azért küldték őt oda, hogy sértegessen nemzetállamokat, európai népeket, például a magyarokat, hanem azért, hogy szolgáljon bennünket” – mondta. A keddi európai néppárti frakcióülésről beszámolva a kormányfő azt mondta, kritikát nem, csak kérdéseket kapott a képviselőktől. „Azok voltak ott többségben, akik elismeréssel adóznak Magyarország teljesítményének.” Ő arra számít, hogy a néppárt elutasítja a Magyarországgal szembeni kettős mércét.
Magyarország sikeres, Európa nem
Az EB-nek hétfőn megküldött konvergenciaprogramról a kormányfő azt mondta: „saját gazdasági tudásunkra kell alapozni a politikánkat, és nem pedig Brüsszelből küldött javaslatokra vagy ötletecskékre. (…) Egyébként a magyar gazdaság úgy is tudott volna működni és jól teljesíteni, hogy nem 2 százalékra megy le a költségvetési hiány, hanem mondjuk, 2,5, vagy 2,7, vagy akár 2,9-re.” Brüsszel azonban – folytatta – rendkívül agresszívan, a Magyarországnak járó támogatások felfüggesztését sem kizárva arra szorította a kormányt, hogy olyan megoldásokat találjon ki, amelyek ugyan nem voltak megszorítások, de javították a büdzsé helyzetét. „Ha nem kellett volna a brüsszeli elvárásokat teljesítenünk, akkor már 2012-ben is kisebb lett volna a visszaesés” – vélekedett, jelezve ugyanakkor: idén megindul a gazdasági növekedés. Azt is hangsúlyozta, hogy míg a magyar válságkezelés sikeres, az európai nem.
Lesz béremelés
A miniszterelnök azt is hangsúlyozta, hogy folyamatosan csökken az államkötvények kamata, egyre olcsóbban jut pénzhez Magyarország, „nem számítok arra, hogy ez változna”. Idén lesz béremelés, csökken az infláció, egyre több munkahely lesz. „A munkának van értelme, ezt egyre többen fogják látni ebben az esztendőben” – jelentette ki. Ha a túlzottdeficit-eljárás ügyében a tények alapján születnek döntések, akkor meg kell szüntetni a Magyarország elleni eljárást, ám mivel az országgal szemben rendszeresen kettős mércét alkalmaznak, nem lehet kizárni, hogy bár a tények mellettünk szólnak, mégsem születik számunkra kedvező döntés – mondta.
Orbán kivár az összevonással
Orbán Viktor azt mondta: a jegybank és a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) összevonásáról a kabinet még semmilyen döntést nem hozott. „Nem szorgalmazom ezt a vitát, nem is akarok egyelőre ilyen döntést hozni, de helyesnek tartom, hogy a bankunióról szóló európai vita miatt ez a szakmai diskurzus megindult. (…) Ha a szakmai közvéleményben jól körülhatárolhatóan kialakultak az álláspontok, akkor veszi maga elé a kormány a kérdést”, és hoz döntést.
Csütörtökön Matolcsy György azt mondta, a jegybank támogatná a Magyar Nemzeti Bank és a PSZÁF összeolvadását, ha ezt a kormány, illetve a kormányzó frakciószövetség kezdeményezné. Matolcsy György úgy fogalmazott, „a magyar jegybank ezt jónak tartja, üdvözli és támogatja”. Az esetleges összevonás időzítése azonban a parlament és a kormány döntésén múlik – tette hozzá. Matolcsy György jelezte, hogy a jegybank „mind a nagyon gyors, mind a gyors integráció” mellé oda tud állni. A jegybankelnök szerint az esetleges összevonástól függetlenül szükség van egy harmadik jegybanki alelnökre.
Még nem élesítik az „EU-atombombát” Magyarország ellen
Az Európai Parlament újabb „magyar napján” az Orbán-kormány által támadott Viviane Reding azt mondta: a 7-es cikkely alkalmazása még korai lenne. Az Európai Bizottság alapjogi, bel- és igazságügyi biztosa a magyar alaptörvény kapcsán a módosítások vitás pontjai közé sorolta a 17. cikkelyt, amely fizetési kötelezettséget róna az állampolgárokra, ha az állam hibája miatt az EU büntet, az Országos Bírói Hivatal ügyáthelyezési jogát, a politikai reklámok korlátozását. Az uniós biztos emlékeztetett: tavaly két kötelezettségszegési eljárás indult Magyarország ellen. A bírák korai nyugdíjazása és az adatvédelmi hivatal függetlensége ügyében Brüsszel még várja a pozitív lépéseket Magyarországtól.
