A legnagyobb folyási sebességnél, a sodorvonalnál korábban ez a támasz akadályozta a Tisza megfelelő lefolyását, ezért itt lerakódás, mederfeltöltődés keletkezett. Az elbontás és a mederkotrás után a sodorvonal már visszarendeződött a meder közepére, így a Tisza áramlása zavartalanná vált.
A régi hídnak hat támasza volt, míg az új II. Rákóczi Ferenc hídnak csak négy: egy-egy parti hídfő, és egy-egy mederpillér. A beruházás keretében az új híd környezetében 100 méter hosszban rendezett medert alakítanak ki és terméskő partvédelmet is kiépítenek. A korábbi bokros, rendezetlen terület szintén lassította a folyó folyási sebességét, ezzel is akadályozva a lefolyást.
Az új Tisza-híd árvízvédelmi szerepe 2014 tavaszára teljessé válik, hiszen a folyó közepén lévő régi középső támasz korábbi és a régi híd hat támaszának jelenleg zajló bontása, valamint a partvédelem kialakítása hozzájárul a folyó lefolyási viszonyainak javításához. A vásárosnaményi Tisza-híd 100%-ban magyar költségvetési forrásból épült.
