A zöld egyetem első jelentős állomása az a geotermikus kút, amelyet kedd délelőtt mutattak be a szegedi Újklinika háta mögötti parkban, és amellyel napokon belül megkezdik a munkát – mondta a bemutatón az egyetem gazdasági főigazgatója. Majó Zoltán emlékeztetett arra, hogy az egyetem intézményein nemrég szerelték a napkollektorokat, és a szegedi universitas jelenleg az ötvenedik helyen áll a legzöldebb egyetemnek világranglistáján. Ezzel azonban a munka még nem ért véget, a cél az, hogy még jobb legyen az intézmény, és a geotermikus rendszer kiépítésén túl hátra van még a szélenergia hasznosítása is – fejtette ki a főigazgató.
Újságírói kérdésre Majó Zoltán elmondta: az universitas nem kíván belekeveredni sem a parlamenti, sem a lakossági energiahasznosítási vitákba, mert az ő programjuk nem erről szól. A főigazgató elmondta: az ő munkájuk régebben kezdődött, és megyei kutatói, egyetemi, akadémiai konzorciumban kezdték el megvalósítani.
Dr. Kóbor Balázs geológus felhívta a jelenlévők figyelmét arra az érdekességre, hogy Csongrád megyében 1879-ben épült az első geotermikus kút, és az ötvenes évek óta léteznek a megyében olyan kutak, amelyek folyamatosan szolgáltatják a környezetbarát energiát. A szakember azt mondta: a most bemutatott új termelői kút csak az első lépés. Az egész rendszert másfél év alatt akarják majd kiépíteni. Elmondása szerint összesen négy kitermelői és két visszasajtolói kútra van engedélyük. Előbbiek a belvárosban lesznek, utóbbiak Újszegeden.
Kóbor Balázs a kis helyen is elférő kutat bemutatva arról is beszélt: fontos volt számukra, hogy olyan berendezéssel kezdjenek el dolgozni, amelyek közel vannak az azokat használó közintézményekhez, és közben környezetbarátak is. Az új kutak, ha mind kiépülnek összesen 37 közintézményt látnak el környezetbarát energiával. A tervek szerint a következő fűtési szezonban már a most bemutatott kút segítségével fog majd energiához jutni az épülő teljes klinikatömb és a sürgősségi betegellátó állomás. Kóbor Balázs azt is elárulta, hogy a kutaktól azt várják: egyenként 80-90 köbméter/óra vízhozammal, kilencven fokos hőkapacitással 4-4,5 megavatt energiát nyer majd a geotermikus rendszerrel az egyetem és a városban lévő kutatóintézmények, köztük a biológiai kutató is.
