De mi baj lehet abból, ha nem fektetünk pénzt az oktatásba? – teszi fel a kérdést a Hallgatói Hálózat bloggere. „Á, semmi különös, csak néhányan hamis tudásra, babonákra építenek és bedőlnek az átveréseknek. Ez történhetett Széles Gáborral, az egyik leggazdagabb magyarral és lelkes híveivel is. Széles Magyarország jövőjét 150 kg-os “energia cellákra” (sic!) alapozva képzeli el”.
Mint írja, Szélesnek is vannak nagy tisztelői a kommentelők között, akik aggódnak, hátha ellopják a szabadalmi jogokat, vagy hogy a háttérhatalom nem hagyja, hogy megvalósuljon. Széles, hasonlóan az Egely-kerék feltalálójához a BME-n végzett, így megkérdőjelezhető hogy naiv jószándékból terjeszti-e ezeket az áltudományos, vagy legalábbis unortodox nézeteket. Azonban a sok lelkes követőn ez nem kérhető számon. Amíg a tankötelezettség korhatára 16 év, és a természettudományos tárgyak tanítása alacsony színvonalú, nem számíthatunk arra, hogy az utca embere felfedezi a turpisságot egy örökmozgóban vagy egy vízhajtású autóban.
Nem jobb a helyzet a humán tantárgyak esetében sem. Ezekre mostanában könnyű ráfogni, hogy feleslegesek, az óraszámokat ennek megfelelően minimalizálták. Elég azonban csak Szaniszló Ferenc munkásságára és kitüntetésére gondolni, hogy lássuk, milyen veszélyei vannak, ha az általános műveltség hiányosan adódik át, és valami egészen más kerül a helyére – gondolkodik a blogger.
