Az első negyedévben az államháztartás hiánya 493,6 milliárd forint volt, ami az egész évre tervezett 881,3 milliárdos deficitcél 56 százaléka. A korábbi évek tapasztalatai alapján egy ilyen évkezdet után akár bőven a célon belül is lehet a hiány, ám ugyanúgy el is szállhat.
Az kétségtelen, hogy a tervezetthez képest jelentősen megváltozott makropálya miatt komoly kiigazításra lesz szükség, így a márciusban kinevezett Varga Mihály nemzetgazdasági miniszternek nem adatik meg a kinevezése utáni száznapos türelem. A konvergenciaprogramot a szaktárca berkeiből származó információnk szerint várhatóan a héten nyújtja be a kormány − ha nem is pontosan az április 15-i, azaz a mai határidőre, pár napos eltérést ugyanis a szabályok lehetővé tesznek. Az origo.hu úgy tudja, már ma közzéteszik a konvergenciaprogramot, az NGM ugyanakkor ezt az Index kérdésére nem erősítette meg, közölték, jelenleg nem tudnak pontos információval szolgálni a megjelenéssel kapcsolatban, de várhatóan a Nemzetgazdasági Minisztérium ezen a héten ismerteti a Konvergencia programot.
Az idei költségvetés még 0,9 százalékos gazdasági növekedésre, 4,2 százalékos inflációra, valamint 285 forintos euróárfolyamra épült. E három sarokszámból a jelenlegi trendek szerint egy sem teljesül: a gazdasági növekedés prognózisát az MNB 0,5 százalékra vette vissza (ami már némi kincstári optimizmust is tükröz, a valósághoz közelebb állhat a nullaszázalékos stagnálás). Az inflációnak épp a kormány vágott alá: az eredetileg 4,2 százalékos, majd decemberben 5,2 százalékosra emelt prognózis után vezették be januárban a 10 százalékos rezsicsökkentést, így ma már az elemzők 2 százalékos éves inflációt sem tartanak kizárnak − ez számottevő költségvetési kockázatot jelent a fogyasztási és jövedéki adóknál.
Az euró átlagos árfolyama az első negyedévben 296,5 forint volt, ami messze esik a tervezett 285 forintól, ám ennek elérése − szigorúan matematikai alapon − még nem zárható ki. Számítások szerint szerint csak a tervezettnél alacsonyabb infláció miatt 200−250 milliárd forintos kockázat épült fel a büdzsében az eddig ismerteken túl, amit értelemszerűen ellensúlyozni kell majd költségvetési intézkedésekkel. Ezek részletezésére lesz jó a konvergenciaprogram − többek között ezért is csúszhat annak benyújtása.
A költségvetés eleve számos rizikós elemet tartalmazott, ezek a kockázatok az idő előrehaladtával nemhogy csökkentek, inkább növekedtek. Ilyen az e-útdíj története, amiből az év második felében 75 milliárd forint bevételt remélt a költségvetés. Az már eldőlt, hogy e-útdíj nem lesz, a jelenlegi információk szerint a kormány teherszállító járművekre esetében kiterjeszti a matricás rendszert − de ez önmagában nem tünteti el a 75 milliárdos lyukat, bár éves szinten 10 milliárd forintos nagyságrendben növelheti az autópálya-kezelő bevételeit.
