Mint írja, nemrég egy weboldalon fogalmaztak meg a L’art pour l’art Társulatról és róla valótlan állításokat. Ezzel kapcsolatban kijelenti, hogy „attól, hogy a L’art pour l’art Társulat tagjaként a magyar abszurd humor egyik képviselője vagyok, még nem vagyok nemzetgyalázó. A magyar nyelv teremtő játékosságát erősen kihasználó Besenyő Pista Bácsi figurája ellenére sem vagyok nemzetgyűlölő „ballib”.”
Hozzáteszi, azt is olvasta magáról, hogy zsidó, és noha ezzel semmi baja nem lenne, ez sem igaz, ősei Hollandiából települtek át Erdélybe. „Attól, hogy valakinek nagy az orra, mint például nekem, attól még nem lesz zsidó.” Laár azt is megjegyzi, attól, hogy valaki zsidó származású, még nem magyargyűlölő, és nem a nemzet ellensége.
Kitér arra is, hogy bár több mint húsz éve foglalkozik az ősi magyar szellemi hagyománynak, a javas-hagyománynak a mába való átültetésével, mégsem „magyarkodó”, jobb oldali, nacionalista és antiszemita. „Sok magyar hagyományőrzőt ismerek, akik nem fajgyűlölők, nem zsidóznak vagy cigányoznak, hanem a rendkívül értékes magyar kultúra feltárásán és életben tartásán munkálkodnak. Ugyanakkor attól, hogy valaki fontosnak tartja népének szellemi kincseit, még nem soviniszta vagy fasiszta.”
Végül ezt írja: „Én magam úgy vagyok felépítve, hogy van egy jobb kezem és van egy bal kezem is. Mindkettőt használom. Hülyeség lenne a bal kezemet a jobbal tépni, vagy a jobb kezemet a ballal marni. Ugyanígy hülyeség, hogy itt ma Magyarországon a jobboldal ellensége a balnak, és a baloldal ellensége a jobbnak. Ez egy mesterséges kitaláció. Ez azért lett így kitalálva, hogy a szerencsétlen emberek, két pártra oszolva egymást gyűlöljék, miközben valójában nem is ők okozzák egymás problémáit.
Itt az idő, hogy átlássunk a szitán, és mi magyar emberek tartsunk össze végre egymással szeretetben, bölcsességben, függetlenül attól, hogy milyen etnikumok vére keveredik az ereinkben!”
