A kezdés előtt az egyik győri szektorban egy 180 négyzetméteres mezt húztak ki a szurkolók, ezzel is üzenve, hogy lehet sportszerűen is drukkolni. Nem úgy, ahogy az egyik román sportújság hirdette a múlt szombati első meccs előtt, amikor fotósorozatán neves román sportolók Görbicz Anita mezét taposták, tépték.
Bátran kezdett az Oltchim, amely jó védekezésével és indításgólokkal gyorsan ledolgozta hátrányát. Még emberhátrányban is betaláltak. A 16. percben, 4-7-nél megunta a gyenge játékot Ambros Martin, és időt kért. A győri vezetőedző több poszton cserélt, ami jó húzásnak bizonyult, mert 4-8-at követően fokozatosan zárkózott közelebb a csapata. Ezt látva a rivális trénere is próbált változtatni (21. p: 7-9). A szezon végén távozó Lekic vállára vette a magyar bajnokot, amelynek sikerült 11-10-re feljönnie, ám a cseréit is bevető Valcea újított, és a szünetre megint négy találattal elhúzott.
A fordulást követően is a vendégek akarata érvényesült, a Győr még emberelőnyben sem tudott közelebb férkőzni riválisához, főként a kapuban remeklő Navarro miatt. A hazaiak szakvezetője a 43. percben, 15-19-nél kért ismét időt, de ez sem hozott komoly áttörést, így tizenegy perccel a vége előtt újfent magához rendelte tanítványait. Ekkor még a vendégek vezettek 23-17-re.
Ezután őrületes hajrát nyitott a Győr, és ebben partner volt szurkolóserege is.
Az 55. percben 24-21-re zárkózott fel fogcsikorgatva a magyar bajnok, erre időt kért a Valcea trénere. Kisvártatva “meccsnull lett”, azaz 22-24 volt az állás, s a csarnok “majdnem felrobbant”. Az utolsó pillanatok elképesztő izgalmat hoztak, előbb Kovacsics sikeres büntetőjével a magyar csapat állt továbbjutásra, majd az ellentámadásból “bombázó” Bulatovic találatával a vendégek voltak kedvező helyzetben. A mérkőzés utolsó gólját azonban Löke szerezte, a norvég beállós három ember között egy fantasztikus mozdulattal talált a hálóba, az ellenakciónál pedig elvesztették a labdát a vendégek, amit a győriek a hátralévő másodpercekben “eldugtak”.
A döntő első mérkőzését május 4-én vagy 5-én, a visszavágót május 11-én vagy 12-én rendezik. Az biztos, hogy a Győr a hazai mérkőzésén ugyancsak Veszprémben fogadja ellenfelét.
Ambros: Sose láttam még így küzdeni a csapatot!
„Azt hiszem, a mai nappal valami megváltozott az életemben. Ilyen szívvel küzdeni még soha nem láttam csapatot. Nem is találok a történtekre más magyarázatot, hiszen a meccs alatt végig hátrányban voltunk, és az utolsó tíz percre borzasztóan megnehezítettük a dolgunkat. Mégis, a csapatot vitte előre a szíve, és olyan utolsó öt percet játszott, amellyel még ilyen vesztett helyzetből is visszajöttünk. Megerősödött bennem az is, hogy jogos volt a mérkőzés előtti aggódásom, hiszen nincs olyan, hogy egy mérkőzésnek, egy kupasorozatnak favoritja van! Minden mérkőzés egy külön csata, ahol rengeteg fronton küzd a két csapat, és apró nüanszokon múlik a győzelem. Ahogy ma a mi továbbjutásunk.”– nyilatkozta a mérkőzésről Ambros Martín, a Győr vezetőedzője.
„Az utolsó tíz percre nem igazán emlékszem.” próbálta összeszedni a gondolatait Heidi Löke. Csak azt láttam a lányokon, hogy ennek meg kell lennie, egyszerűen nem eshetünk ki! Mindannyian extázisban voltunk, és ez az eufória, a tomboló közönség összeszedetté tett bennünket, végre felállat a védelmünk, összejöttek a támadásaink, óriásit küzdöttünk és meglett a továbbjutás! Az a csapat, aki ilyenre képes, és az a közönség, akiígy tud hajtani bennünket, megérdemelte!
Vestergaard: „Mi ajándékoztuk oda a Győrnek a meccset”
„Nagyon sokkoltak bennünket a történtek, hiszen ezt a meccset nyerő helyzetből, mi magunk ajándékoztuk oda a Győrnek.”– mondta el Jakob Vestergaard a meccsről. „Túl korán elhittük, hogy kezünkben van a győzelem. A mai nagy csatát látva bebizonyosodott, nem véletlenül mondogatták, hogy a BL két legjobb csapata már az elődöntőben találkozik. Gratulálok az ETO-nak a döntőbe jutáshoz!”
Oana Manea így vélekedett: „Nem igazán akarom elhinni, ami történt. Azt hiszem, óriásit hibáztunk, hogy öt perccel a vége előtt elhittük, hogy továbbjutottunk. Kialudt bennünk a tűz, és ezt a megtorpanást megtorolta az ellenfél. Bár engem a közönség nyomása nem szokott negatívan befolyásolni, a csapatra az utolsó percekben most mégis bénítóan hatott a helyi légkör. Nagyon le vagyok törve.”
