A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság Médiatanácsa a médiaalkotmány gyűlöletkeltés és kirekesztés tilalmára vonatkozó paragrafusának vélhető megsértése miatt indított vizsgálatot Bayer Zsolt Ki ne legyen? című írása miatt, amely január 5-én jelent meg a Magyar Hírlapban.
Február 27-én indult az eljárás, amelyre negyven nap áll a hatóság rendelkezésére, de ez szükség esetén további harminccal meghosszabbítható, vagyis legkésőbb május elején várható eredmény.
Ez egy különleges eljárás
A médiaalkotmány kimondja: a médiatartalom nem lehet alkalmas valamely nemzet, közösség, nemzeti, etnikai, nyelvi és más kisebbség vagy bármely többség, továbbá valamely egyház vagy vallási csoport elleni gyűlölet keltésére vagy kirekesztésére.
A jogszabály életbe lépése óta először indult vizsgálat írott és online sajtótermékkel szemben a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló törvényében foglalt, az alkotmányos alapjogokat védő előírások megsértése kapcsán, ezért a döntés az írott sajtóval kapcsolatos jogállami gyakorlat kialakítása szempontjából is kiemelt jelentőséggel bír – olvasható a médiahatóság közleményében.
Állatoknak nevezett cigányok
Bayer Zsolt szóban forgó cikkében az év eleji, szigethalmi késelésre utalva úgy fogalmazott: akiket megkéseltek “a gyáva, undorító, kártékony állatok”. Hozzátette: “a tények pedig ezek, a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. (…) A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. ( ) Állatok meg ne legyenek. ( ) Ezt kell megoldani – de azonnal és bárhogyan!” – zárta írását Bayer.
Az írást pártok és civil szervezetek is élesen bírálták.
A publicista ezekre úgy válaszolt, hogy szándékosan félreértették a mondatait. “Nem akarom likvidálni a cigányságot, sem egy részét, sem egyetlen cigányt. (…) Rendet akarok. Azt akarom, hogy minden tisztességes cigány ember boldoguljon ebben az országban, és minden, társadalmi együttélésre képtelen és alkalmatlan cigány pedig legyen kirekesztve a társadalomból” – fogalmazott második írásában Bayer Zsolt.
