A Policy Agenda a 2013-ra számított első, azaz a tavaly szeptemberben közölt előrejelzésében – valamennyi más kutatóintézeti prognózisnál korábban – stagnáló gazdaságot, azaz változatlan GDP-t tartott elképzelhetőnek. A most aktualizált makrogazdasági prognózis az átgondolatlannak tűnő gazdaságpolitika hatásainak következményeként tovább romló gazdasági környezetet és esetleg kissé visszaeső gazdasági teljesítményt feltételez.
A GDP 2013-ban stagnálni fog, de kedvezőtlen belső- és külső feltételek utalnak arra, hogy néhány tized százalékpontos csökkenés is elképzelhető. A stagnáláshoz az is kell, hogy az ipari termelés, a mezőgazdaság növekedjen, a külgazdasági feltételek kedvezőek maradjanak. Számítani lehet a lakossági fogyasztás esetleges további csökkenésére, amely mutatja, hogy a belföldi kereslet továbbra sem biztosítja a gazdaság kereslet oldalú növekedését. A külkereskedelmi egyenleg alakulása kedvező marad, de 2013-ban nem javul számottevően. Fizetési mérlegünk egyenlege pozitív marad, ez még segít a külső finanszírozásunkban. A beruházások lassuló ütemben, de 2013-ban is csökkenni fognak.
A Policy Agenda úgy ítéli meg, hogy már fél éve látni lehetett a kormány gazdaságpolitikájából eredő folyamatok irányát, az IMF-megállapodás meghiúsulását. Nyilvánvaló volt, hogy a folyamatos megszorító csomagokkal kordában tartott 2012. évi költségvetés után a rosszul elkészített, nyáron már jóváhagyott 2013. évi költségvetést – és ehhez kapcsolódóan valamennyi makrogazdasági mutatót – az év során elkerülhetetlenül változtatni, szükségszerűen folyamatosan módosítani kell az egyre inkább romló gazdasági helyzet miatt.
A növekedést gátló gazdaság és pénzügypolitika…
Az elemzők szerint a korábban is jelzett gazdaságpolitikai hibák változatlanul fennállnak, sőt tovább mélyülnek. Így a gazdaságpolitika kiszámíthatósága továbbra is hiányzik, a jogbiztonság is veszélybe került. Egyre fokozódik az állam beavatkozása a gazdaság szabályozásába, sőt a kormány már a piacgazdaság normális jellemzőin túllépve érthetetlen tulajdonszerzésekbe kezdett. Mindezek akadályozzák a piaci versenyt, és a gazdaság normális működését. Nagymértékben felelős ezért a helyzetért a kialakított adópolitika is.
A beruházások az elmúlt évek jelentős mértékű csökkenése után 2013-ban mintegy 2 százalékkal szűkülhetnek. Ez a beruházási rátának a válság előtti 20-25 százalékos szintjétől mintegy 10 százalékpontos elmaradását jelenti, ami már a tőke megújítását sem teszi lehetővé. Különös gond, hogy az EU-forrásokat ez évben már semmiképpen sem lehet teljes egészében felhasználni, nincsenek megfelelő pályázati célok, amelyekkel a számunkra biztosított pénzeket el lehetne költeni.
A fogyasztói árnövekedés üteme a gazdaságban kialakult keresleti-kínálati viszonyok miatt folyamatosan lassul, sőt ez évben és jövő év elején a rezsicsökkentés és az esetleg várható egyéb kormányzati beavatkozások hatására akár 3 százalék alá is kerülhet. Az e módon bekövetkezett árcsökkentéseknek „ostorszerű” hatása lehet. Az átmeneti reáljövedelem-emelkedés után inflációs hullám gerjedhet. Ráadásul a kényszerűen alacsonyabb árak miatt romlik a szolgáltatás minősége, ami egyfajta látens infláció. A másik veszély, hogy a formálisan megvalósuló inflációs célkitűzés nem indokolja a kamatok jelenlegi, vagy még alacsonyabb szintjét. Mindezek hatása a gyengülő forint. A jelenlegi kamatcsökkentési folyamat és a recesszió együtt jelentős árfolyamkilengést okoz, és még egy nyugodt külső, nemzetközi pénzügyi környezetben is 300 forint körüli évi átlagos forint/euró árfolyamot valószínűsít.
Inflációs nyomás és szocpol
A várható 3 százalék körüli infláció alapján 2013-ban 4 százalék körüli béremelkedés képzelhető el. Ez tehát – az ismert bérfejlesztések figyelembevételével – a keresetek reálértékében 1 százalék, a nyugdíjak reálértékében 2 százalék körüli javulást eredményezhet, de csökkenni fog az egyéb szociális jövedelmek és a családi pótlék reálértéke. A belföldi kereslet 2013-ban is szűkül és ez a vállalkozók jövedelmét is kedvezőtlenül befolyásolja.
A 2010 óta megvalósult, a lakosságot sújtó szigorítás következtében a családok fogyasztásukat ez évben sem fogják növelni, még a 2013-ban esetleg megvalósuló némi reáljövedelem-növekedés miatt sem. A munkaerőpiac is változatlan helyzetben lesz. A közfoglalkoztatás és a külföldi munkavállalás terjedése statisztikailag 0,5-1 százalékos foglalkoztatásnövekedést hozhat, de a magyarországi versenyszféra, azaz a vállalkozások munkahelyeinek száma idén is csökkenni fog. A tavalyi munkanélküliségi ráta nem javul, 2013-ban várhatóan 11,5 % lesz.
A magyar gazdaság ágazatait tekintve idén az iparban enyhe – mintegy 1 százalékos – növekedés valószínűsíthető, a tavalyi visszaesés után. Ez is alapvetően a sok évvel ezelőtt megkezdett autógyári kapacitások működésének eredménye. A mezőgazdaság a tavalyi rossz év után átlagos körülmények esetén a szokásos évi 15 százalékos termelésbővülést produkálhat. Az építőipar az elmúlt évek komoly visszaesése után jó esetben az elmúlt évivel azonos eredményt hozhat, és a kiskereskedelemben és a turizmusban is változatlan maradhat a forgalom. A szolgáltatások területén bővülés várható az infokommunikációnál. 2013-ban komoly gondot okoz a közszolgáltatások fokozódó visszaesése. Az egészségügyben és az oktatásban az eddigi és tovább is folytatódó nagymértékű forráskivonás okoz teljesítménycsökkenést és ezzel együtt komoly szociális-társadalmi feszültségeket. A közmű- és energiaszolgáltatás területén pedig az úgynevezett rezsicsökkentés miatt várható a beruházások és karbantartások miatti teljesítmény visszaesése.
Mibe kerül a költségvetés 3% alatt tartása….
Az egyetlen, a kormány által sikerként elkönyvelt költségvetési hiánycsökkentés most már inkább kényszerű korlátként ítélhető meg, úgy is mint a gazdaság normális működésének akadálya. A tervezett költségvetési hiánycélt talán még túl is sikerült teljesíteni, egyértelműen a növekedés feláldozásával. A kormány a költségvetési hiány leszorítását ugyanis folyamatos megszigorításokkal érte csak el, ez pedig a gazdaság és az állampolgárok megsarcolásával járt. Az egyes – egyébként leginkább prosperáló – ágazatok külön, extra adóztatása végül is az egész magyar gazdaságot gátolja és teszi versenyképtelenné. Az állam túlzott beavatkozása a szabályozási folyamatokba ellehetetleníti a piacgazdasági viszonyok normális működését, és például az úgynevezett „fejlesztő állam” kialakulásának esélyeit is.
Az idei költségvetés tényleges teljesülése változatlanul bizonytalan, és az átcsoportosítások, a kiadások szerkezetének megváltoztatása, a különadók további fenntartása, sőt bővítésük az EU-t is inkább arról győzik meg, hogy a kormány csak kommunikálja a növekedés elindítása érdekében végrehajtandó szigorú költségvetés iránti elkötelezettségét, és inkább már a 2014 évi választásokhoz akar alapot teremteni, mindenképpen a növekedés feláldozásával. Elképzelhető tehát, hogy Magyarország még nem kerül ki a túlzottdeficit-eljárás alól. Ennek ellenére a Policy Agenda feltételezi, hogy az államháztartási hiány – akár „tűzzel-vassal” is, de – a GDP 3 százaléka alatt marad ez évben is.
A kormány bizakodó
“Amennyiben Brüsszelben csak a számokat nézik”, akkor Magyarországnak az idén ki kell kerülnie a túlzottdeficit-eljárás alól – mondta Cséfalvay Zoltán. A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) gazdaságstratégiáért felelős államtitkára a köztévé reggeli műsorában emlékeztetett arra, hogy a kormányzati szektor hiánya az Európai Unió túlzottdeficit-eljárásban figyelembe vett módszertana szerint 566,7 milliárd forint, azaz a bruttó hazai termék 2 százaléka volt 2012-ben.
Magyarországnak azt is be kell mutatnia, hogyan tudja tartósan 3 százalék alatt tartani a hiányt – mondta az államtitkár, hozzátéve, hogy az Európai Bizottság 2013-ra 3,4 százalékos deficitet vár Magyarországon, szemben a kormány 2,7 százalékos előrejelzésével. A különbség abból adódik, hogy a kormány az idén a bruttó hazai termék (GDP) 0,9 százalékos növekedésével számol, míg a bizottság ennél alacsonyabb bővülést és így kisebb bevételt vár.
Vitapontként említette az államtitkár az elektronikus útdíjból, valamint a pénztárgépek adóhivatalhoz való bekötéséből származó bevételeket is, kiemelve, hogy a kormány már mindkettőnél megtette a szükséges lépéseket, így a bizottság által említett kockázatok kezelhetők. Szólt arról is, hogy az utóbbi két és fél évben lezajlott reformsorozat elhozza azt a stabilizációt és konszolidációt, ami segíti a befektetéseket.
