Az átállás a közösségi közlekedést is érinti, s mint asrról már beszámoltunk: az energiafogyasztásban pedig a kimutatások szerint 1-4 százalékos megtakarítás jelentkezik.
A MAVIR Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. szerint az óraátállítással megközelítőleg az ország egy napi fogyasztásának megfelelő villamos energia spórolható meg. Az Európai Unióban egységesen alkalmazott módszer lényege, hogy a szokásos ébrenléti időszak – jellemzően reggel 7 és este 10 óra között – minél inkább közelítsen a természetes nappali világosság idejéhez.
Magyarországon 1980 óta működik a rendszer, a mindenkori fogyasztási adatok alapján a tavaszi óraátállítást követően 1-4 százalékkal (1000-5000 MWh) csökken a fogyasztás, az októberi visszaállítás pedig nem okoz többletfogyasztást, így éves szinten 100-120 GWh-val kevesebbet fogyaszt az ország.
Az átállás a közösségi közlekedés menetrendjét is érinti. A MÁV-Start korábban arról tájékoztatta az MTI-t, hogy a Nyugati pályaudvarról Szobra 0.48-kor és a Szolnokra 0.43-kor induló vonat már a nyári időszámítás szerint érkezik a végállomásra, a Lajosmizséről eredetileg 2.45-kor és a Debrecenből 2.36-kor induló szerelvények pedig 3 órakor indulnak a Nyugati pályaudvarra.
A nemzetközi forgalomban a Kálmán Imre, a Wiener Walzer, a Metropol és az Ister EuroNight, valamint a Tisza, a Beograd és a Corona nemzetközi gyorsvonatok közlekedésekben lehet késésekre számítani. A Volánbusznak nem lesz úton lévő járata, Budapesten az éjszaki járatok 2 és 3 óra közötti nem indulnak, egyes buszok esetében (918, 930, 938, 940, 941, 943, 948, 956, 963, 980, 990, 992, 996, 996A, 999) pedig az indulási időpontok vagy az útvonal egy szakasza változik meg.
Elsőként az USA-ban, 1916-ban, energiatakarékossági okok miatt vezették be az alternatív időszámítást, és ezt Magyarország is átvette, de voltak évek, amikor szünetelt. 1954-57-ben még a munkanapok esti csúcsterhelésekor jelentkező kapacitási nehézségek enyhítésének reményében alkalmazták, 1958 és 1979 között a rendszer szünetelt, majd 1980-ban vezették be újra. Oroszország, Fehéroroszország és Ukrajna 2011-ben megszüntette az óraátállításokat.
A nyári-téli időszámítást jelenleg egy kormányrendelet szabályozza, amelyet az unió tagállamaiban érvényes szabályhoz igazítottak. Eszerint a nyári időszámítás minden év március utolsó vasárnapján kezdődik és október utolsó vasárnapjáig tart.
