Belföld

Finta Sándor: Nem adjuk fel a Ferenciek terét

Villáminterjúnkból nem derül ki, szed-e vérnyomáscsökkentőt a budapesti főépítész, mielőtt fölhívja Rogán Antalt. Sőt arra sem derül fény, hogy egyébként él-e a jelzett pirulával. Mi több, arra sem, hogy egyáltalán szokta-e hívni Rogánt. De legalább szépen körbelőjük a Ferenciek terét.

A gyalogosok, a kerékpárosok, a buszozás barátai, valamint a civil közlekedésmániákusok felháborodását kiváltva hirtelen átrajzolódott a Ferenciek tere átépítésének terve. Autóspárti lesz a placc. Miért?

A Ferenciek terével és az Erzsébet híd – Baross tér tengellyel kapcsolatban a főváros célja változatlanul a forgalomcsillapítás elérése. Mindez kellően megalapozott, forgalomszimulációval alátámasztott, a szükséges közlekedési hálózati elemek bővítését feltételező beavatkozás kell, hogy legyen. Budapest nemrég elkészült hosszú távú városfejlesztési koncepciója – melynek részdokumentumait már elfogadta a Fővárosi Közgyűlés – rögzíti a belváros forgalomcsillapításának, az átmenő forgalom korlátozásának szükségességét.

Mennyire hosszú távú az a terv?

Húsz-harminc évre szól. „A közösségi közlekedést előnyben kell részesíteni, át kell gondolni a közlekedési felületek újraosztását” – ez áll benne. Ami azt jelenti, hogy a közlekedési felületeken az egyéni motorizáció által igénybevett területet csökkenteni kell a közösségi közlekedés, a kerékpáros és gyalogosfelületek javára.

Ehhez képest most, a puccsszerűen átrajzolt képek azt mutatják: marad a kétszer három sávos sztrádafíling, nem lesznek kerékpársávok, nem kerül középre a buszsáv, eltűnik a középre tervezett gyalogos járdasziget, állandósul a durva zaj- és légszennyezés, ami zavarja, riasztja a lakosokat és a turistákat.

A főváros nem adta fel az eredeti tervet. A BKK jelenleg is tervezteti tovább a középen futó buszsávot az Astoria és a Baross tér közti szakaszra.


Az eredeti és az új tervek – kattintson a képre!

Ki vitatkozik kivel? A főváros és a kerület?

Ebben a kérdésben nincs vita. A városfejlesztési koncepció célkitűzéseit egyeztettük a kerületekkel, konszenzus van köztünk.

A Népszava azt írja, a BKK vezetője, Vitézy Dávid és Puskás András belvárosi alpolgármester közötti személyes konfliktus áll az ügy hátterében. Tényleg ilyen pitlákságokon múlik a városkép?

A városkép alakulása összetett folyamat eredménye, leegyszerűsítésekkel nem jutunk előbbre.

Az ötödik kerület simán átrajzolhatja a főváros által kidolgozott tervet? Ez nem az ön kompetenciája?

Az ötödik kerület és a főváros közösen alakította ki álláspontját a belváros forgalomcsillapítása ügyében. A folyamat összetett, jelenleg építési engedéllyel rendelkező tervek a Ferenciek terére és a Kossuth Lajos utcára a középre helyezett buszsávos elrendezésről nincsenek. A tervek elkészültek, de az engedélyezési folyamat megállt.

Valaki keresztbe tett egy a főváros és a civilek által is üdvözölt tervnek. Ilyenkor ön mit tesz? Beveszi a vérnyomáscsökkentőjét, majd rátelefonál Rogán Antal kerületi polgármesterre?

Jelenleg is folynak egyeztetések a főváros és az ötödik kerület között.

A fővárost konkrétan a BKK-s Vitézy Dávid képviseli. Akinek, mint megtudtuk, „személyes konfliktusa támadt az alpolgármesterrel”.

Mindenki teszi a dolgát.


Fotó: MTI / Szigetváry Zsolt

A buszsáv körül áll a bál. Az eredeti tervben a 7-es busz középen száguld végig a Keletitől az Erzsébet hídig. Ami pompás ötlet. Csakhogy a kerület szerint „a főváros nem tudta garantálni számunkra, hogy a közeljövőben, egészen a Keleti pályaudvarig vezeti a középső buszsávot, így szakmailag indokolatlan lett volna egy egészen rövid szakasz megépítése ebből a tervből, a tétovázás pedig vészesen lelassította volna a Belváros Új Főutcája II. projekt kivitelezésének jó haladási ütemét.” Értsd: a szomszéd kerület, Lipótváros „nem biztos, hogy időre megépítené” azt a nyomorult buszsávot. Ön miért nem utasítja együttműködésre a lipótvárosi önkormányzatot?

A fővárosi önkormányzat és a belvárosi önkormányzat viszonyát jogszabályok határozzák meg, ennek keretében működünk.

A Demszky-érában az volt az ellenzék fő baja, hogy a kerületek részérdekein elvérzik az egységes főváros koncepciója. Ezek szerint ebben Tarlós alatt sincs változás.

A főváros és a kerületek viszonya, mint ahogy előbb is mondtam, jogilag körülírt. A közelmúlt jogszabályi változásai nem a főváros egységes fejleszthetősége irányába mutatnak.

Szóval egyelőre ne higgyük el a Ferenciek tere új képeit?

Csak azt mondhatom, dolgozunk az ügyön.

Ön mit tehet még ellene?

Én személy szerint a szakmai álláspontot képviselhetem a főváros városfejlesztési koncepciójának megfelelően.

Ön a város főépítésze.

Én. Száz ilyen ügy fut a városban, igyekszem mindenhol ott lenni.

Meglehet, poén az egész, valaki csak bosszantani akarja a civilek és a kerékpárosok amúgy is kombatáns hadát, s egyszer csak kiírja a Facebookra, hogy „haha, vicceltem”.

Hangsúlyozom, ez a folyamat még nem zárult le.

Mi marad az utókornak?
A négymilliárdból újuló Belváros mostani, Ferenciek terét érintő ütemének már az indulása is baljós volt: az ünnepélyes időkapszula-temetésen nem jelent meg sem Tarlós, sem Rogán, helyetteseik pedig hiába próbálták rácsavarni a jövő relikviáira a bádogfedőt. Tudósításunkból kiderül, ügyesebbek voltak-e a munkáskezek a politikuskezeknél, mellesleg megnézheti, milyen volt a tér az ütem kezdetén és milyennek képzelték el akkor. Kattintson a képre!

Fotó: Neményi Márton

Ajánlott videó

Olvasói sztorik