Stumpf Istvánt mi jelöltük ugyan, de sosem volt Fidesz-tag – határolódik el az egykor Orbán-miniszter alkotmánybírótól Kövér László. A házelnök a csütörtökön megjelenő Heti Válasznak adott – a március 30-án 25 éves Fidesz útjára is visszatekintő – interjúban úgy fogalmaz, a Stumpf által képviselt „önhatalmú és parttalan jogászkodás” nélkül jól meglennének.
„Ki is a demokrata? Én, aki szerint a nép szabad döntésén múlik az ország iránya, aztán négy év múlva lehet korrigálni, vagy az, aki a nép iránti bizalmatlanságában egy szűk grémiumtól várja, hogy a csillagok állásából, belekből és madárcsontokból olvassa ki, hogy alkotmányosságisten mit üzen a földi halandóknak?” – teszi fel a kérdést Kövér László. Meg is válaszolja. Ha valami, akkor az a Stumpf István által megfogalmazott ötlet tényleg az alkotmányos jogállam és a demokrácia halálát jelentené, ha az AB megsemmisíthetné az alkotmány rendelkezéseit is. „Egy demokráciában egyetlen alkotmányozó hatalom létezik: a nép, amely a választásokon mandátumot nyert képviselőin keresztül, a rögzített eljárási szabályok alkalmazásával gyakorolja ezt a jogát.”
Az Országgyűlés elnöke a Fidesz-székház udvarát a minap „elfoglaló” tüntetők kommunista vezető szüleiről szóló kijelentésével kapcsolatban úgy fogalmaz: „Igazságtalan és megalapozatlan volt, amit mondtam, hiszen fogalmam sincs, kik a Fidesz-székház udvarát ideiglenesen megszálló tüntetők felmenői.” A házelnök szerint mégis óriási a különbség az egykori fideszesek és a mai tüntetők között.
Fotó: Kummer János
„Akik ma a ‘röghöz kötés’ ellen tiltakoznak, átgondolni sem képesek, mi ellen menetelnek, nemhogy olyan morális alapról tennék ezt, mint mi annak idején.” Kövér szerint ők már a nyolcvanas évek eleje óta készülődtek a társadalmi szerepvállalásra. „Tudtuk: ha már nemzedékünknek ahhoz a 8 százalékához tartozunk, amely lehetőséget kapott, hogy a felsőoktatáson át az elit részévé váljon, az felelősséget jelent. Eszünkbe nem jutott, hogy el kellene mennünk innen, pedig akkor diktatúra volt.”
A házelnök néhány hete azt mondta: „Minden nehézség ellenére, ami mögöttünk van, az emberek józan többsége belátta, hogy ezen az úton végig kell mennünk, és azt gondolom, hogy ezt honorálni is fogják a választók.”
A megbírált mester már Viktor utáni időkre készül
A Kövér által bírált Stumpf István az [origo] szerint már a posztviktoriánus korra készül. Az őt bíráló fideszesek szerint a politológus „azért játssza az alkotmánytisztelő jobboldalit és a nyugati demokratát”, mert már a következő, az alkotmánybíróit követő szerepére készül, ennek érdekében nyilatkozik, „szakért” és tart rengeteg előadást külföldön és belföldön egyaránt. Egy volt kollégája szerint Stumpf maga is többször érzékeltette, hogy „zsenánt neki egyszerű alkotmánybírónak lenni, annyira ugyanis nem érdekli a jog”. Egy vele sokáig munkakapcsolatban álló politikus némi iróniával pedig az egész jellemét úgy írta le, hogy „Pista tipikusan az az ember, aki mindig más akar lenni, mint ami éppen”.
Az eredetileg jogász-szociológus végzettségű Stumpf István és Orbán Viktor kapcsolata az 1983-ban alapított, később Bibó István nevét felvevő egyetemi szakkollégiumban kezdődött, ahol Stumpf tanította a jelenlegi miniszterelnököt. (A szakkollégiumnak Orbán mellett tagja volt egyébként Simicska Lajos, az őt most bíráló Kövér László és Szájer József, a Fidesz európai parlamenti képviselője is). Stumpf jelen volt a Fidesz 1988-as alapításakor is, de a pártba nem lépett be, mert akkor még tagja volt az MSZMP-nek és más, állampárthoz köthető szervezeteknek (1990-ig a Magyar Ifjúsági Szervezetek Országos Tanácsának elnöke volt, a Hazafias Népfrontnak pedig az utolsó alelnöke).
1990 után elvált az útja volt tanítványaiétól, de az általa irányított Századvég folyóirat és az 1991-ben alapított azonos nevű kutatóműhely 1995-ben már a Fidesz legfőbb szellemi háttérintézmények számított, 1996-tól Stumpf szervezte a kormányzati munkára való felkészülést is, a párt választási- és kormányprogramját, illetve a későbbi kormányzati struktúrát is a Századvég szakpolitikai műhelyei dolgozták ki.
