A „Netpolitika – Magyarország: egy forradalom kivonul az online világból” című írásban a szerzők (Lisa Altmeier, Magdalena Schmude és Charlotte Haunhorst) kifejtették: más országok „szabadságharcosaival” összevetve a magyar „lázadók” szinte láthatatlanok az interneten, egyesek pedig teljesen kivonulnak a digitális nyilvánosságból.
Ennek oka „a félelem attól, hogy az állam megfigyeli őket” – tették hozzá, megjegyezve egyebek között, hogy míg Tunéziában és Egyiptomban a közösségi portálok biztosítottak lehetőséget a forradalom elindításához, Magyarországon a kormány sikerrel tartóztatja fel az „ilyen aktivitást”.
Az „állami irányítás alatt álló sajtó” árulónak bélyegzi azokat, akik véleményt nyilvánítanak az interneten – áll a beszámolóban, amely szerint a kormány politikája ellen tiltakozó csoportok körében különösen erős az aggodalom az „állami megfigyelés” miatt.
Mint korábban megírtuk, 2011-ben éppen azért jelölték Nobel-békedíjra az internet szülőatyjait, mert találmányuk révén jöhettek létre olyan közösségi oldalak, mint a Twitter és a Facebook, amelyeknek nagy szerepük volt az „arab tavaszban”.
Az FN24-nek ugyanakkor korábban egy szakjogász azt mondta: a közösségi oldalakon személyes profillal jelen lévő munkavállalónak olyannyira behatárolt a véleménynyilvánítási szabadsága, hogy kártérítési felelősséggel is tartozhat érte, fel is mondhatnak neki.
Fotó: Kummer János
Az újabb német bírálat előzménye
Néhány napja az ARD német közszolgálati műsorszolgáltató társaság tagesschau.de című hírportálja azt írta: a magyar kormány a külföldi újságírók munkáját is befolyásolná. Az „Orbán agymosással vádolja a Kika-híradót” című cikk szerzője ismertette a magyar kormány által kifogásolt műsor tartalmát, és idézte az Orbán Viktorral a Kossuth Rádióban pénteken sugárzott interjú vonatkozó részletét, megjegyezve: Magyarországon már 550 „politikailag kellemetlen” szerkesztőt bocsátottak el a közszolgálati médiától, és „bizonyíthatóan hamisítottak” televíziós beszámolókat. Az Orbán-kormány „nem csak a saját újságíróit szeretné ellenőrizni, hanem a külföldi arculat is fontos számára”.
Orbán Viktor pénteken a magyar kormányzatot bíráló német rajzfilmről azt mondta, sajnálja a német gyermekeket, Magyarországon elképzelhetetlen lenne, hogy „hazugságokat és valótlan tényeket gyermekműsorrá alakítsanak. Ha ez előfordulna a Magyar Televízióban, itt mindenki repülne egyetlen perc alatt, ugyanis a gyermekek nem arra valók, hogy mindenfajta politikai agymosásnak vessük őket alá.”
A Külügyminisztérium már korábban elítélte, hogy a német közszolgálati televíziók tulajdonában álló Kika (Der Kinderkanal) gyermekcsatorna ismeretterjesztő műsorán Magyarországot valótlanul bemutató, a tényeket figyelmen kívül hagyó animációt vetítettek, immár második alkalommal – olvasható a kormány.hun. A közelmúltban elfogadott negyedik alkotmánymódosítással kapcsolatban az Alkotmánybíróság hatáskörének csökkenéséről, valamint az itthoni médiahelyzetről szóló állításokat a magyar kormány már többször cáfolta. A Külügyminisztérium különösen aggályosnak tartja, ha téves információkkal már a gyerekeket is félrevezetik – írták.
Mi háborította fel a magyar kormányt?
A Piros lap Magyarországnak című rajzfilm szerint, ahogy a futballban is rászólnak arra, aki nem követi a szabályokat, úgy az EU is figyelmezteti a tagjait. Magyarországon például a kormány törvényes választáson került hatalomra, de sokan úgy vélik, hogy vezetői többször is követtek el olyan dolgokat, amiket az EU-ban nem szabad. Például az újságírók nem tudósíthatnak szabadon, és akad olyan rádióadó, amelyik azért nem kapott engedélyt a sugárzásra, mert nincs jó véleménye a kormányról.
A kabinet azt szeretné elérni, hogy a televízióban és a rádióban csak jó híreket adjanak – hangzik el az alkotásban. Annak a testületnek, amelyik ellenőrzi a politikusok alkotta törvényeket (Alkotmánybíróság), megnyirbálnák a hatáskörét. Vagyis úgy tűnik, hogy a magyar politikusok nem tartják magukat az EU közös szabályaihoz – vonják le a következtetést. Emiatt vizsgálatot indít az unió, és akár azzal is büntethetik Magyarországot, hogy kevesebb pénzt kap – zárul a kisfilm.
