Túl sok akciófilmet néznek azok, akik olyan képtelen összeesküvés-elméleteket gyártanak, miszerint a kormány a forint gyengítésére játszik – fogalmazott a lapnak adott interjúban az államtitkár. Túl azon, hogy a gyengébb forintnak nagy veszélyei vannak, önmagában is butaság a felvetés – mondta.
A politikus beszélt a keleti nyitás eddigi eredményeiről is: Azerbajdzsánba megindult a magyar szarvasmarhaexport, nagy vasútépítési beruházások finanszírozásáról tárgyalnak Kínával, az MVM Magyar Villamos Művek Zrt.-nek pedig jó esélyei vannak a macedóniai szerepvállalásra.
Vietnámmal is több megállapodást kötött a kormány, amelyek nyomán magyar cégek jelentős piaci lehetőségekhez jutnak a délkelet-ázsiai országban. Az egyik magyar vállalat kezdi meg például a népesség-nyilvántartási rendszer felépítését, de magyar cég alakítja ki az egyik vietnámi tartomány víztisztítási rendszerét is. Emellett hazai vállalkozás épít fel 60 millió euróért egy onkológiai kórházat, és az atomenergetikai együttműködés bővítéséről is tárgyaltak – sorolta.
Mindezek mellett Katar lehet a jövőben a magyar energiabiztonság egyik fontos szereplője. A két ország közötti energiaügyi együttműködési szándéknyilatkozat keretet adhat azokhoz a megbeszélésekhez, amelyek arról szólnak, hogy Magyarország miként juthat cseppfolyósított katari gázhoz. Egyeztetnek arról is, miként tudnak magyar cégek részt venni a kuvaiti nemzeti fejlesztési terv végrehajtásában.
Szijjártó elmondta azt is, hogy összesen félszáz stratégiai megállapodást írnak alá a multinacionális nagyvállalatokkal. A stratégiai megállapodások az államtitkár szerint azt jelzik, hogy a Magyarországon működő nagyvállalatok hosszú távra terveznek. “Az a célunk, hogy Magyarországot Európa termelési központjává tegyük, ezért az együttműködések leginkább termelő cégekkel jöttek és jönnek majd létre” – mondta.
