A földgáz minőségének fontos mutatója annak kénhidrogén illetve vízgőztartalma, amit szigorú szabályok határoznak meg az értékesítéskor. A korlátozásoknak számos oka van: például a túl sok kénhidrogén környezetszennyező lehet, vagy a túlzott vízgőzmennyiség a földgázvezetékek elfagyásához vezethet hideg időszakban.
A földgázbányászatban viszont még ma is bonyolult, s kevésbé megbízhatóan működő műszerekkel mérik e mutatókat. Nagyon megnehezíti a folyamatot, hogy nem ritkán szélsőséges időjárási és természeti körülmények között folyik a bányászat, ahol sokszor csődöt mondanak a mostanáig használt módszerek.
Ennek megoldására a MOL és az SZTE szakemberei 1996-ban forradalmian új ötlettel álltak elő. Az iparban eddig még soha nem használt fotoakusztikus technikával kezdték el mérni a vízgőz- és kénhidrogén-tartalmát. A fény és hangalapú technika lényege, hogy a vizsgált földgázmintán lézersugarat bocsátanak át, amely olyan hanghatást kelt, ami alapján megbízhatóan kiszámolható a különböző összetevők mennyisége.
A közel 20 éves fejlesztés eredményeként létrejött alkalmazó műszer nagy előnye, hogy az olaj és gáziparban használatos eddigi eszközökhöz képest sokkal pontosabban mér, jóval egyszerűbben üzemeltethető, és könnyen alkalmazható az olyan mostoha körülmények között is, mint például egy tengeri fúróplatform.
A MOL és az SZTE szabadalmának hasznosítási jogát a Videoton Holding Zrt. vásárolta meg 2004-ben majd a Hilase Kft. megalapításával 2005-től gyártani kezdte a fotoakusztikus módszert használó mérőberendezéseket. A mérőeszköz nagy sikernek örvend a nemzetközi piacon, és a MOL is egyre több ilyen berendezést használ.
A XXI. Magyar Innovációs Nagydíj bírálóbizottságának elismeréseit március 21-én a Parlamentben Kövér László házelnök és Cséfalvay Zoltán, a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkára adta át.
