„Tavaly a végzőseink tíz-tizenöt százaléka jelentkezett külföldi egyetemre, idén körülbelül a diákok harmincöt százaléka döntött így” – mondta az eduline-nak Molnár Katalin, az ELTE Radnóti Miklós Gyakorlóiskolájának igazgatója, aki szerint a diákok ügyesen taktikáznak: első helyen valamelyik magyar egyetem államilag finanszírozott képzését jelölik meg, ezzel párhuzamosan azonban külföldi felsőoktatási intézményekbe is jelentkeznek. Az igazgató szerint a diákok hosszasan mérlegelik lehetőségeiket, több országban ugyanis olcsóbban lehet tanulni, mint itthon.
„Az idén érettségizők körülbelül harmada jelentkezik külföldi egyetemre, ez nagyjából megfelel a tavalyi aránynak. Korábban évente körülbelül négy-öt diák döntött így” – mondta Horn György, az Alternatív Közgazdasági Gimnázium pedagógiai vezetője. A Fazekas Mihály Fővárosi Gyakorló Gimnázium végzősei közül minden negyedik jelölt meg külföldi egyetemet is, míg a nemzetköziérettségi-programba már évekkel ezelőtt bekapcsolódott Karinthy Frigyes Gimnáziumban 131 végzős közül 43-an jelentkeztek külföldi felsőoktatási intézménybe – igaz, ezt az érettségi bizonyítványt száznegyvenegy országban ismerik el, az Oxford és a Harvard például felvételiként fogadja el.
Korábban az FN24-nek Setényi János oktatáskutató beszélt arról, félő, hogy Magyarország az értelmiségi elvándorlásban Bulgária sorsára jut. A balkáni országból több mint egymillió ember távozott az utóbbi húsz évben, és gyakorlatilag nem maradt otthon fiatal értelmiségi réteg. Setényi többször dolgozott szakértőként Bulgáriában, és az az általános tapasztalata, hogy ott már nem lehet találkozni első kategóriás értelmiségiekkel. „A kivándorlás döbbenetes nyomait lehet látni. Akik leülnek tárgyalni, bármilyen szinten, azok kedves, aranyos emberek, de láthatóan egy c2-es csapat tagjai. Elmentek a jó képességű emberek, az egész országban képességproblémákba botlik az ember.”
Az OktpolCafé társszerzőjeként is ismert szakember szerint két forgatókönyv van a fiatalok elvándorlása kapcsán, a lengyel és a bolgár. A lengyel fiatalok kimentek, kimennek pénzt keresni, aztán visszatérnek a szülőföldjükre, és ott élik le az életüket. A bolgár modell viszont azt mutatja, hogy a politikai, kulturális, társadalmi viszonyok annyira leromlottak az anyaországban, hogy nem mennek haza az emigránsok, nem bírják a butaságot, a korrupciót, a koszt.
Kérdés, Magyarország melyik modellhez idomul.
