A második Orbán-adminisztráció számos vitatható döntést hozott hároméves kormányzása során, amelyek egy része nem csak pártpolitikai alapon volt támadható. Az alaptörvény negyedik módosítása azonban az eddigiekhez képest is merőben új minőséget jelent.
Ezzel gyakorlatilag teljesen megszűnik a kontroll a parlament mindenkori kétharmados többségének akarata felett. Nemcsak a jelenlegi Fidesz–KDNP dominálta parlamentről van tehát szó, hanem a jövőben bármely politikai erő számára szabaddá válhat az út, hogy mindenféle ellensúly nélkül irányítsa Magyarországot – állapítja meg a Political Capital elemzése.
Fotó: Neményi Márton
Mint írják, közjogi értelemben mindez teljesen jogszerűen történhet, hiszen az elmúlt három évben gyakorolt kormányzati jogfelfogás szerint a jogszerűség pusztán formai kérdés. Ez a megközelítés jelent meg a köztársasági elnök nyilatkozatában is, Áder János ugyanis úgy fogalmazott: „Demokratának lenni annyit tesz, mint minden körülmények között ragaszkodni a jogállamiság formáihoz és kereteihez.” Eszerint tehát csak formák és keretek léteznek, a demokráciával és a jogállammal szemben semmiféle tartalmi követelmény nem támasztható. A törvénynek csak a betűjét kell betartani, a szellemét nem.
Ez azt is jelenti, hogy a módosítás hatályba lépése után bármilyen rendelkezés beemelhető az alaptörvénybe. Ha a kétharmados többség például elrendeli, hogy Magyarország hivatalos nyelve holnaptól a svéd lesz, akkor ez intézményes úton nem akadályozható meg.
További részleteket itt talál, a külföldi sajtóvéleményeket pedig itt olvashatja.
