A kormány a költségvetési lyukak befoltozása miatt 2011 tavaszán célul tűzte ki, hogy átalakítja a rokkantnyugdíjrendszert. Ennek hatásaként a munkaerőpiacra visszatérő százezreket és közel 100 milliárd forint megtakarítást reméltek – emlékeztet a Policy Agenda. Az elemzők szerint az eddigi eredmények egyelőre pénzügyi és politikai kudarcot mutatnak, amit a Policy Agenda már 2012 októberében jelzett, az év elején nyilvánosságra került adatok pedig alátámasztják ezt a várakozást. 358 milliárd forintot költöttek rokkantsági és rehabilitációs ellátásokra.
A pénzügyi kudarc oka, hogy irreálisak voltak a célkitűzések, nem volt valós az alapállítás, hogy tömegeket lehet visszavezetni a munkaerőpiacra. De ugyanúgy hiteltelen volt az az állítás is, hogy a felülvizsgálat hatására szintén tömegekről derül ki, hogy csupán visszaélnek a rendszerrel, és egészségi állapotuk miatt nem indokolt, hogy az államtól segítséget kapjanak.
A rossz kiindulópontok mellett a végrehajtás is komoly gondokkal szembesült. Az 57 év alatti teljes létszám átvizsgálását nem volt képes a kormányzat elvégezni. A Policy Agenda még októberben azt jósolta, hogy szemben a 2010-ben végzett 92 ezer felülvizsgálattal, 50 ezer minősítést tudnak elvégezni 2012-ben. Az év végi tényadat azonban még ennél is rosszabb, 44 ezer lett. Tehát a felülvizsgálandó körnek még 15 százalékával sem végeztek.
A létszám csökken, de nem a reform miatt
2006-ban még 700 ezer olyan ember volt, aki nem töltötte be a nyugdíjkorhatárt és így kapott rokkantnyugdíjat vagy egészségkárosodott személyeknek járó juttatásokat. Ez a szám 2009-re lecsökkent 570 ezerre, majd 2011-re 470 ezerre. A 2012-es átalakítás után ez a csökkenés nem volt látványos, mivel kilenc hónap alatt csupán 20 ezer ember került ki az ellátásból vagy vált öregségi nyugdíjassá. Azaz az adatok nem igazolják, hogy sikerült volna tömegesen kiszorítani a visszaélőket. A létszám csökkenése mögött inkább az áll, hogy egyre többen töltik be az érintettek közül a nyugdíjkorhatárt, vagy haláloznak el időközben.
2012-ben a 44 ezer felülvizsgálatból 4700 esetben állapították meg, hogy nincs szó olyan fokú egészségkárosodásról, amely miatt indokolt lenne az állami szociális támogatás. Ezzel szemben első fokon 29 ezer embernek ítéltek valamilyen jellegű rokkantási ellátást. Azaz többen kerültek be tavaly a rendszerbe, mint ahányan a felülvizsgálatok miatt kikerültek.
Mi lesz idén?
A költségvetési törvényben rögzítettek szerint 2013-ban 349 milliárd forintot költ el az állam rokkantsági ellátásokra. A jelenlegi adatokkal számolva feltételezhető a minimális túlköltés, de ennek mértéke 4-5 milliárd forintnál nem lesz több. Az idei év első hónapjának adatai alapján idén sem tömeges felülvizsgálatok, a rendszer a 44-47 ezer fő közötti teljesítményt képes „hozni”. Ugyanakkor miután társadalompolitikai és bűnbakképzési szempontból is középpontba helyezte a kabinet a megváltozott munkaképességűeket, ezért az ellenzék és társadalmi szervezetek folyamatosan támadni fogják az átalakításokat. Tömegek nem veszítik el ellátásukat, de a rendszer átalakításának rossz kommunikációja miatt további politikai károkat fog elszenvedni a kormány. Mindezt azért, mert rosszul jelölték ki a rendszer átalakításának a célját, és hibásan mérték fel az elérhető eredményeket – írja a Policy Agenda.
Nincs túl sok rokkantnyugdíjas
A nemzetközi összehasonlításra alkalmas módszertan szerint számított arányunkkal az európai mezőny közepén vagyunk. Magyarországon 2011 januárjában a nyugdíjban és nyugdíjszerű ellátásban részesülők száma 2 millió 921 ezer fő, a teljes népesség mintegy 30 százaléka volt. Ez 59 ezerrel, 2 százalékkal kevesebb, mint 2010 januárjában. A nyugdíjasok legnagyobb csoportját a korhatárt betöltött öregségi nyugdíjasok tették ki, számuk elérte az 1462 ezret. A korhatár alatti öregségi nyugdíjasok 238 ezren voltak. Rokkantsági nyugdíjakban 722 ezren részesültek, akiknek csaknem fele (47 százaléka) még nem érte el a rá vonatkozó időskori nyugdíjkorhatárt.
Ha a statisztikában – követve a nemzetközi gyakorlatot – a korbetöltött rokkantsági nyugdíjakat a magyar jogrendszer előírásaitól függetlenül átsoroljuk az öregségi jellegű nyugdíjak közé (vagyis 2011 elején „csak” 334 ezer embert tekintünk rokkantnyugdíjasnak), akkor a közvélekedéssel ellentétben nem kiugróan magas a rokkantsági arány.
Ami az öregségi nyugdíjminimumot illeti, annak összege 2008 óta változatlanul 28 500 forint, értéke csökkent az elmúlt évtizedben mind a nyugdíjak átlagos szintjéhez, mind pedig a minimálbérhez, illetve a nettó átlagkeresethez viszonyítva. A nyugdíjminimum az átlagellátás mintegy 64 százalékát tette ki 1990-ben, 2000-ben már csak a felét, 2011-ben pedig nem érte el az egyharmadát sem. Ugyanakkor az elmúlt évtizedekben mind a szociális segélyekre való jogosultságot, mind a segélyek színvonalát hozzá igazították – írta korábban a portfolio.hu.
