A másodfokú készültség mellett levonuló Sajó-árvíz miatt már több utat is le kellett zárni Borsod megyében, de a vízügyi szolgálat honlapján közzétett információkból az derül ki, hogy egyelőre nem kell félni a 2010-eshez hasonló vízmennyiségtől.
Mint emlékezetes, három évvel ezelőtt a Sajó, a Bódva és a Hernád is komoly károkat okozott a folyók mentén elterülő településeken. A hidrológiai előrejelzés szerint mindhárom folyó szlovákiai vízgyűjtő területén az átlagos mennyiség kétszeresét is meghaladó hó gyűlt össze. Az olvadás ütemétől függ, hogy mindez okoz-e majd problémát a magyarországi területeken.
Ideális az olvadás
A hőmérséklet csökkenése miatt most úgy látszik, egyelőre nem kell tartani katasztrófától. A vízügyi szolgálat honlapján elérhető adatok szerint a néhány napja áradó Sajó árhulláma is „pulzált”, vagyis a nappali olvadás után néhány centivel megemelkedett, az éjszakai lehűlés után viszont alacsonyabb lett, most éppen csökken a vízszint. A Hír24 által megkérdezett vízügyi szakemberek szerint ami most történik, ezt nevezik ideális olvadásnak árvízvédelmi szempontból. Csakhogy még temérdek hó maradt a szlovákiai hegyekben, és bár az elmúlt két év alatt több milliárd forintot fordított a kormány árvízi megelőzésre, még maradt tennivaló bőven.
(Fotók: Bódisz Attila)
Az edelényiek hiányérzete
Nagy hiányérzetük van például az edelényieknek. Baranyi Ferenc, a polgármesteri kabinetiroda vezetője azt mondja: a város mentén annyi történt, hogy a Bódvát kikotorták, az iszapot pedig a töltésként funkcionáló – attól azonban jóval lazább szerkezetű – depónia tetejére rakták. A védelmi rendszer egyáltalán nincs jó állapotban, nem tudni, megvédené-e Edelényt egy nagyobb árvíz esetén – mondta a kabinetiroda vezető.
Egy általunk megkérdezett vízügyi szakember azonban úgy véli, a Bódva völgyében kiépített, ötmillió köbméter víz befogadására alkalmas szükség- és záportározóknak elégségesnek kell lenniük ahhoz, hogy az áradat már el se jusson a városhoz. Információink szerint egy gát kiépítéséhez több házat el kellett volna bontani Edelényben, vagy olyan, meglehetősen drága betonfalat emelni, ami örökre elveszi a kilátást a folyóparti házak lakóitól. Baranyi Ferenc viszont úgy véli, a tározók leginkább a város alatti területek árvízi problémáit oldják meg. Mint elmondta, már megkezdték a városban a védekezéshez használatos eszközök felmérését, valamint azoknak a vállalkozóknak az összeírását, akiknek a munkagépei hasznosíthatók egy esetleges árvíz esetén. A kabinetvezető szerint az árvíz egyelőre nem téma a város lakói között.
Egymás kárára?
Hernádszentandrást 23 éve védi körtöltés a Hernád árvizétől. 2010-ben azonban a hosszú ideig tartó, jelentős terheléstől több helyen buzgárok alakultak ki, a védmű megrongálódott – közölte érdeklődésünkre Üveges Gábor polgármester. A település körülbelül 100 millió forintos felújítási pénzre pályázott, amit forráshiányra hivatkozva elutasítottak a döntéshozók. Pedig ebből az összegből egy háromszáz méter hosszú gátszakaszt kellene megerősíteni, főleg a település északi oldalán, ahol a legnagyobb szokott lenni a víznyomás – magyarázta a polgármester.
Úgy véli, ahogyan a védekezést összehangolták a 2010-es árvíz óta, ugyanúgy a védelmi fejlesztéseket is egyeztetni kellett volna. Meglátása szerint ugyanis most, hogy a települések a saját belátásuk szerint pályáztak, akár egymásnak is kárt okozhatnak a beruházások. Mert ha valahol épül egy új töltés, az könnyen visszaduzzaszthatja a vizet, ami egy másik településen már gondot okozhat.
Máshol is gond van
2010-ben Borsod megyében más területeken is volt gond az árvizekkel. Ilyen például Zemplénben a Tolcsva-patak völgye. A hely sajátossága, hogy vélhetően a hegyekben történt fakivágások miatt akár egy napnyi, kiadós eső után is képes kiönteni a patak. Ezen a területen néhány kisebb beruházáson túl alig történt valami az újabb katasztrófák megelőzése érdekében.
Tolcsva például, ahol majd’ kétszáz házat árasztott el az árvíz, tavaly év végén kapott közel százmillió forintot a tönkrement patakmeder rendbetételére, de Csoma Ernő polgármester szerint még legalább négyszer ennyi kellene ahhoz, hogy a helybeliek nyugodtan alhassanak. Háromhután, ahol akad év, amikor többször is védekezni kell, szintén sok beruházásra lenne még szükség. Mint ahogyan Komlóskán is, ahol az önkormányzat több millió forintot költött a tervek elkészítésére, mégsem nyertek a pályázaton.
