A kormány nem tervezi egyetlen főiskola bezárását sem, a képzési szerkezetet megújítva, az intézmények erősségeit megtartva kívánják újraszervezni azokat – közölte az emberi erőforrások minisztere a jobbikos Vona Gábor írásbeli kérdésére.
Az Országgyűlés honlapján közzétett válaszában Balog Zoltán kiemelte: a főiskolák hosszú évek óta súlyos helyzetben vannak, nem egy közülük a csőd szélén áll.
A születések csökkenése a fő baj
Rámutatott: leginkább két, egymással összefüggő oka van a nehéz pénzügyi helyzetnek. Alapvetően a népességfogyás áll amögött, hogy csökken a felvételire jelentkezők száma, és leginkább a főiskolák – főleg a vidékiek – esetében lehet beszélni drasztikus csökkenésről.
Hozzátette: minden intézménynek vannak erős, jó és gyengébb szakjai. Az intézménymenedzsment felelőssége, hogy a gyengéket felszámolja, az ágazatirányítás felelőssége pedig az, hogy ne küldjön oda több hallgatót, ahol a képzés nem megfelelő színvonalú.
Túlméretezés
A másik ok, ami súlyossá tette egyes főiskolák pénzügyi helyzetét: az elhibázott PPP-beruházások – írta.
Balog Zoltán megállapította, hogy a felsőoktatás területén a népességfogyással nem számoló kapacitásbővítések az előző kormányok hibái. A demográfiai trend egyértelmű volt, ennek ellenére nagyobb hallgatói létszámra tervezték meg a PPP-beruházásokat, amivel elsősorban a vidéki főiskolákat és karokat hozták lehetetlen helyzetbe.
Mindezt felismerve 2013-ban a kormány 10 milliárdos adósságkonszolidációt, valamint 27 milliárd forint értékű PPP-konstrukció-kiváltást hajt végre. Több intézmény PPP-beruházását tekintették át, hogy kiderüljön, melyek azok, ahol felelőtlen túlméretezés volt – jelezte a miniszter.
Balog Zoltán kiemelte: a kormány így szeretné konszolidálni a felsőoktatási intézményeket. Ugyanakkor épp azért, hogy fenntartható maradjon a jelenlegi felsőoktatási intézményi kínálat, a képzési szerkezetükben megújítva, az intézmények erősségeit megtartva kívánják újraszervezni a főiskolákat.
