A PS:PRovocative PR-ügynökség megbízásából az NRC piackutató ezer magyar válaszadót kérdezett meg arról, hogy a vállalati kommunikációs szakemberek, az internetes újságírók, a nyomtatott lapok cikkírói és a televíziós riporterek mennyire mondanak vagy írnak igazat. Az eredményekből az derült ki, hogy szinte senkinek sem hiszünk el semmit.
A válaszadók 78 százaléka gondolja, hogy a vállalati kommunikációs szakemberek állításainak legalább a fele hazugság. Ugyanez az arány 62 százalék az internetes újságírók, 64 százalék a nyomtatott lapok szerzői és 55 százalék a televíziós riporterek esetében.
„A kommunikációs szakma megítélése nehezen lehetne ennél rosszabb. Itt az ideje végiggondolni, hogy az „értékesítésorientált sajtókommunikáció” gyakorlatának megszületése milyen szerepet játszott abban, hogy idáig jutottunk” – fűzte hozzá a felmérés eredményéhez Petrányi-Széll Rita, a PS:PRovocative ügyvezetője. A szakember szerint problémát jelent a túlterheltség is: mind a vállalati, mind az újságírói oldalon kevés az erőforrás a sztorik kibontására.
Fotó: Neményi Márton
Az újságírók hitelességének megítélésével kapcsolatban a PS:PRovocative felmérésének egyik meglepő eredménye, hogy az internetes forrásokban pont az idősebbek bíznak jobban, mialatt a 30 év alattiak a nyomtatott lapokat tartják a leghitelesebbnek. Ugyanakkor a válaszadóknak csupán 2 százaléka véli úgy, hogy a vállalatok kommunikációs szakemberei mindig igazat mondanak, és ugyanez az arány az internetes újságírók és a nyomtatott lapok cikkírói esetében.
A marketingesekkel szemben a 40–49 éves korosztály a legszkeptikusabb, 6 százalékuk szerint nincs olyan alkalom, amikor igazat mondanának, 28 százalékuk szerint pedig a legtöbbször valótlant állítanak. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők a többiekhez képest még negatívabban ítélik meg ezt a szakmát.
A magyarok többsége számára mindeközben a leghitelesebb a televízió, a válaszadók 6 százaléka gondolja azt, hogy a televíziós riporterek mindig igazat mondanak. Bennük leginkább a nők, a 30–39 évesek, az alapfokú végzettséggel rendelkezők és a községek lakói bíznak.
A kutatást az NRC végezte, online kérdőíves felmérés segítségével. Az eredmények a 18–75 éves internetező lakosságra reprezentatívak nem, korcsoport, végzettség és lakóhelytípus jellemzők alapján.
