A Nemzeti Nyomozó Iroda munkatársai megjelentek hétfőn az ELTE BTK Múzeum körúti kampuszán, ahol az egyetemfoglalókat a Tiltakozás az alaptörvény felsőoktatást érintő módosításai ellen című demonstrációról kérdezték még a tüntetés indulása előtt – áll a tüntetés szervezőinek közleményében.
A közleményt a hallgatók a mintegy három órás hétfői tüntetést követő fórumon fogalmazták meg. A fővárosi tüntetésen a hallgatók átvonultak a Petőfi és a Szabadság hídon, létszámuk több száz fős volt.
A fórumon “teljesen abszurdnak” nevezték a nyomozóknak azt az érvét, miszerint előzetes értesüléseik szerint a hétfői tüntetés résztvevői azzal, hogy hidakon vonulnának, “hidat foglalnának”, megvalósítanák a “közérdekű üzem működésének megzavarását”, s ezzel bűncselekményt követnének el. A demonstrálók szerint a tüntetések természetükből adódóan befolyásolják a közlekedést, a rendőrség dolga pedig éppen az, hogy lehetővé tegye a demonstrációk biztonságos megtartását.
Emlékeztettek arra, hogy a diákok már többször tartottak olyan tüntetést, ami hidakat is érintett, ez a vád azonban egyszer sem vetődött fel ellenük. December 10-én a hat pont elfogadása után a tanulók a Petőfi hídra vonultak és hosszabb időre megbénították annak forgalmát, két nappal később, valamint december 19-én, a “télirózsás diákforradalom” során is előbb a Margit hídon, majd a Lánchídon haladtak át a résztvevők. A hatóságok eddig mindig a gyülekezési jog szabályai szerint jártak el és a rendőrség biztosította a tüntetők vonulását – tették hozzá.
Mint írták, “megfélemlítő jellegű” az, hogy “nyomozók lepték el az egyetemet”, ami szerintük “indokolatlan és túlzó volt”. Megjegyezték, hogy az egyik egyetemfoglaló a kihallgatás során nem kívánta megadni a telefonszámát. A nyomozó ekkor azzal fenyegette meg a hallgatót, hogy “egyenruhást hív, lopás gyanújával elkobozzák a telefonját és megszerzik a számot”, fenyegetését azonban végül nem váltotta be, így kénytelen volt megelégedni egy e-mail címmel.
Rámutattak: részben Dezső Tamás dékán fellépésének volt köszönhető, hogy a diákok kihallgatása nem a rendőrség épületeiben, hanem az egyetemen zajlott le és senkit sem állítottak elő. A nyomozók tanúvallomásokat vettek fel, arról érdeklődtek, hogy a tiltakozó diákok milyen demonstrációt terveztek, kik a főszervezők és kik alszanak rendszeresen az egyetemen.
Káros a hallgatói szerződés
A sajtóközleményben az olvasható, hogy azért tüntettek, mert a kormány az alaptörvénybe szeretné foglalni “a jogkorlátozó hallgatói szerződés” és az egyetemi kancellári intézményének lehetőségét, ezzel azonban “a kormány egyértelműen átverné a hallgatókat és választott képviselőiket, a megváltozott alaptörvény pedig ellentétessé válna a hallgatók hat pontjának szellemiségével”.
Úgy látják, a kormány “gyáva módon alaptörvénybe foglalja azt a rendelkezést, amely nemcsak sérti Magyarország lakóinak alapvető jogait, de hatását tekintve is káros, éppen céljával ellenkező eredményre fog vezetni”. A tiltakozók szerint munkalehetőséggel lehet itthon tartani a fiatalokat, nem a tandíj alternatívájaként kínált hallgatói szerződéssel.
Az egyetemfoglalók durva beavatkozásként értékelték a kancellári intézmény tervezett bevezetését, ami szerintük lehetőséget ad arra, hogy a kormány “gazdasági döntésekkel bármikor felülírja az egyetemeken folyó szakmai és tudományos munkát”.
