A kerekasztal munkájában a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) mellett részt vesz a Magyar Rektori Konferencia is, valamint meghívást kaptak a kerekasztalra a gazdasági élet szereplői, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara és a Magyar Európai Üzleti Tanács tagjai is.
Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere az ülés utáni sajtótájékoztatón elmondta: a finanszírozási munkacsoport feladata az aktuális problémák feltárása, megoldási javaslatok kidolgozása lesz, és meg kell állapodni arról a 47 milliárdos többletforrásról, amelyet a felsőoktatásnak szeretnének juttatni az idén az adósságállomány kezelésére, az uniós önrész finanszírozására és a PPP-konstrukciók kiváltására.
A hallgatói felelősség munkacsoportban elsősorban a hallgatói szerződéseket, a strukturális-tartalmiban pedig a képzési szerkezettel összefüggő témákat tárgyalják majd. Itt kerül napirendre a felsőfokú szakképzés felülvizsgálata, a felvételi eljárás, az egyetemi autonómia kérdésköre, valamint az is, hogyan válasszák a rektorokat.
A miniszter jelezte: a héten kicserélik a szakértői anyagokat, jövő héten üléseznek a munkacsoportok, és két hét múlva újabb plenáris ülést tartanak.
Ha törvénymódosításra van szükség, akkor azt még a tavaszi ülésszak alatt a kormány, illetve az Országgyűlés elé szeretnék tárni – jelezte a miniszter.
Pénzről nagy a vita
A tárca vezetőjének összegzése szerint a pénzügyi-irányítási rendszerrel kapcsolatosan ellentétek feszülnek a szereplők között, de abban egyetértettek, hogy átláthatóbb, hatékonyabb rendszerre van szükség.
Bódis József a Magyar Rektori Konferencia képviseletében kiemelte: az utóbbi időben a felsőoktatás területén olyan helyzet alakult ki, amely megnyugtató és tartós megoldást igényel. A jelenlegi kondíciók miatt néhány egyetem fizetési gondokkal küzd, ezért is üdvözlik a kerekasztal létrehozását és azt, hogy a problémákat munkacsoportokban oldják majd meg – fejtette ki.
A túlképzés problémái
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke szerint egyre inkább világossá válik, hogy az egyes alrendszerek nem lehetnek egymástól függetlenek. “Európa, különösen Dél-Európa”, példáját idézte, ahol meglátása szerint a felsőoktatásban éveken át jelentős túlképzés volt olyan szakokon, amelyekben a fiatalok nem tudnak elhelyezkedni, “erőteljesen megnőtt a munkanélküliség a fiatal munkavállalók, elsődlegesen a fiatal értelmiségiek körében, rengeteg frusztrált ember van, és ezt a társadalmi konfliktust nagyon nehezen tudják kezelni” – fogalmazott. Véleménye szerint Magyarország ugyanezen az úton ment, “és most szerencsére lassan kezdik felismerni, hogy ebben egy konszenzus mentén fordulatot kell elérni”.
A felsőoktatás megrendelője, fogyasztója részben a társadalom, részben a gazdaság – hangsúlyozta. A gazdaság véleményét kötelező meghallgatni, ha jobban működő felsőoktatást szeretnének. A gazdaság szereplői nem terhelhetők tovább, hogy megoldják a felsőoktatás vagy más alrendszerek finanszírozását. Csak hatékonyabb működés hozhat eredményt – jelentette ki.
A csütörtökön nyilvánosságra került kamarai javaslatról azt mondta: az egyetemek gazdasági tanácsaiban eddig is ott voltak a gazdasági szereplők, jellemzően a kamarákon keresztül, ebben nincs semmilyen újdonság.
Erősségünk a humán erőforrás
Köteles László a Magyar Európai Üzleti Tanács képviseletében hangsúlyozta: Magyarország legfontosabb erőssége továbbra is a humán erőforrás. A tudáskapacitás megőrzése, gyarapítása közös érdek. Reméli, olyan döntések születnek, amelyek a versenyképességet javítják majd.
Kiss Dávid, a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájának (HÖOK) elnökségi tagja közölte: továbbra is azt képviselik, hogy szélesebb körű egyeztetésre van szükség, és a HÖOK támogatja a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezetének kérvényét, hogy részt vehessen a kerekasztal munkájában. A hallgatói szerződésről azt mondta, hajlandók tárgyalni, de szeretnék látni a kormány válaszát az unió által folytatott úgynevezett pilot eljárásra. Erre ígéretet kaptak a tárca vezetőjétől.
Pénztől függnek a leépítések
Balog Zoltán arról, hogy terveznek-e lépéseket a már most súlyos forráshiánnyal küzdő egyetemek megsegítésére, azt mondta: a konkrét problémákról a finanszírozási munkacsoportban beszélnek majd. Készek segíteni minden probléma megoldásában, de ahhoz ragaszkodnak, hogy a rendszer legyen átlátható – jelentette ki. Arról, hogy a leépítések elkerülhetők-e, azt mondta: ezt az egyetemeknek kell eldönteniük a gazdálkodásuk keretei között.
A csütörtökön alakult kerekasztal a szakminiszternek a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával múlt héten aláírt részmegállapodása alapján jött létre. A dokumentum egy ideiglenes mandátumú felsőoktatási kerekasztal létrehozását tartalmazza, ez a felsőoktatás finanszírozását, a hallgatói jogokat és kötelezettségeket, valamint az átalakítás átfogó tartalmi kérdéseit – többi között a rektorválasztás, képzési struktúra felülvizsgálata, felvételi eljárás, új gazdasági-pénzügyi irányítási rendszer – tekinti át.
