A strasbourgi bíróságnál egy 30 éves, E. B. monogrammal azonosított magyar állampolgár tett panaszt, mert szerinte a nyugdíjrendszert érintő új szabályozással az állam abból a célból, hogy a maga céljaira használja fel, gyakorlatilag elkobozta az ő magántulajdonát képező nyugdíjmegtakarítást.
A bíróság szerint a panaszos magántulajdonhoz fűződő joga nem sérült, hiszen a jövőben is joggal tarthat igényt nyugdíjra a foglalkoztatása alatt fizetett járulékok alapján, függetlenül attól, hogy azok állami vagy magánkézben lévő nyugdíjpénztárba folytak be.
Tények és határozat
A döntést részletező közlemény emlékeztetett az előzményekre: 2010-ig a panaszos havi bruttó fizetésének 8 százalékát egy választott magánnyugdípénztárnak kellett utalja, másfél százalékát pedig az állami nyugdíjpénztárnak. Az országgyűlés később olyan jogszabályt alkotott, amely az 9,5 százalékos nyugdíj-hozzájárulás egészének az állami nyugdíjalapba történő utalásáról rendelkezik, és annak mértéke 10 százalékra emelkedett. A magánnyugdíjpénztári tagok később választhattak, vagy automatikusan visszakerülnek az állami nyugdíjrendszerbe, vagy nyilatkozhatnak, hogy fenn kívánják tartani magánnyugdíjpénztári tagságukat. Akik nyilatkoztak, azok az eredeti szabályok szerint később nem szereztek volna jogosultságot állami nyugdíjra, de a bíróság azt is ismerteti, hogy ez a szabály később változott; a magánnyugdíjpénztári tagok a 2010 november 1-jét követő időszakra teljes állami nyugdíjra jogosult, az azt megelőző időben pedig az állami nyugdíj 75 százaléka illeti meg, a fennmaradó 25 százalékot magánpénztári megtakarításaiból kapja.
A panaszos, aki nyilatkozott, hogy magánnyugdíjpénztári tag óhajt maradni, úgy látta, hogy ezzel a törvénnyel az állam gyakorlatilag a költségvetés céljára elkobozta a magánnyugdíjpénztári megtakarításokat, és azt is sérelmezte, hogy bár teljes állami nyugdíjra lesz jogosult, az elmarad majd attól, amit akkor kaphatna, ha a valóban a magánpénztári befizetései és befektetési stratégiájától függő privát rendszerben kaphatott volna.
A bíróság azzal az indoklással utasította el a beadványt, hogy a törvény értelmében a panaszos 2010 november 1. előtti magánpénztári megtakarításait érintetlenek maradtak, az azt követő befizetései pedig állami nyugdíjra tették jogosulttá, a törvénymódosítások pedig a nyugdíjjogosultságot jelentő szolgálati idő számításánál a ledolgozott éveit változatlanul figyelembe veszik.
Az ombudsmani figyelmeztetésből sem lesz pénz
Közben kiderült, hogy hiába mondta ki Szabó Máté ombudsman: jogsértő, hogy az állam nem fizette ki a teljes hozamot a volt magánnyugdíj-pénztári tagok önkéntes befizetéseire, az érintettek keresztet vethetnek a pénzükre, mert nincsenek adatok arról, kinek mennyi pénz járhatna vissza az államtól.
