A hazai társadalompolitika egyik legégetőbb kérdése a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok felzárkóztatása. Magyarország az Európai Unió tagállamai sorában az ötödik legrosszabb helyen áll a szegénységben élő emberek arányát tekintve.
Azért, hogy ezen a tendencián javítsunk, hosszabb távú, minimum ötéves projektekre volna szükség – mondta lapunknak Kósa Eszter szociálpolitikai szakértő a Magyar Szegénységellenes Hálózat keddi konferenciáján. A szakértő szerint olyan, halmozottan hátrányos helyzetű csoportokkal, mint akik például a nyírteleki telepeken élnek, csak úgy lehet sikert elérni, ha több éven át mentorálják, segítik őket.
| Program |
| Az elmúlt másfél évben 16 hátrányos helyzetű, 15–25 év közötti nyírteleki roma fiatal vett részt a hálózat fejlesztő projektjében. A Görögszállás településrészen élő családok nagyon szegény körülmények között élnek, sokuknál se villany, se víz nincs. Nagy az iskolai lemorzsolódás aránya. Ezen szerettek volna javítani a „Hátrányos helyzetű fiatalok képessé tétele és aktivizálása” címet viselő projekttel. A program nem csak a tanulásra terjedt ki. Tanulmányi utakon vettek részt a fiatalok. Látogatást tettek több múzeumban, de közös horgászáson és gyermekotthon-látogatáson is részt vettek. |
Siker?
Kósa Eszter elmondta, sikerült elérniük, hogy a fiatalok közül többen is továbbtanuljanak. Van, aki azóta ösztöndíjat kap, és olyan is akad, aki Budapestre költözött és munkába állt. A probléma csak az, hogy a pozitív folyamat megszakadt, így most azon gondolkodnak, hogyan lehetne a megkezdett programot tovább vinni és arra forrást találni. A szakértő úgy látja, egyrészt jó, ha a fiatalok amúgy szűk látókörét kitágítják, azonban veszélyes lehet, ha csak rövid távon partnerek ebben a szervezetek, mert az igényfelkeltést hosszú távon kell figyelemmel kísérni.
A Magyar Szegénységellenes Hálózat javaslatokat is megfogalmazott, mind az oktatás, mint a munkaprogramok javítására. Ezenkívül a képzési programokhoz konkrét intézkedéseket kértek az Emberi Erőforrás Minisztériumtól.
Oktatási javaslataikban többek között kérik a 18 éves korig tartó tankötelezettséget, a pedagógusok szakmai, módszertani támogatását, valamint az indokolatlan magántanulói státuszok beszüntetését. Szeretnék elérni, hogy az egész napos iskolákba, azaz a tanodákba ne csak roma gyerek járjanak, illetve több „Második esély iskolát” is szeretnének az országba.
Mint az megírtuk, a kormány szerint nemzetstratégiai kérdés a magyarországi cigányság felzárkóztatása. Rogán Antal úgy véli, nem problémaként, hanem lehetőségként tekintenek a romákra. Az MSZP szerint viszont éppen a nagyobbik kormánypárt társadalompolitikája sújtja a cigányokat. A vitát ide kattintva elolvashatja.
