A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) hétfőn hozta nyilvánosságra a munkahelyi kamerás megfigyelőrendszerekkel kapcsolatos ajánlását. Lényege, hogy a munkáltatónak joga van „célhoz kötött, tisztességes” ellenőrzésre, ám az nem terjedhet ki a munkavállalók magánéletére. A megfigyeléssel kapcsolatos adatkezelést be kell jelenteni a hatóság adatvédelmi nyilvántartásába.
A hatóság az ajánlás készítésekor több vonatkozó hazai – adatvédelmi, munkaügyi, személy- és vagyonvédelmi – jogszabályra, valamint az Európai Unió bíróságának az egyik döntésére is tekintettel volt annak érdekében, hogy – mint írták – egységes gyakorlat alakuljon ki a munkahelyi megfigyelőrendszerekkel kapcsolatban.
Részlet az Egészséges erotika című filmből (rendező: Tímár Péter)
Felidézték: a jogalkotó lehetőséget biztosított a munkáltatónak arra, hogy a munkavállalót „a munkaviszonnyal összefüggő magatartása körében ellenőrizze”, ez pedig szükségszerűen együtt jár a személyes adatok kezelésével.
Arra hívták fel ugyanakkor a figyelmet, hogy a munkáltatói ellenőrzés akkor tekinthető jogszerűnek, ha az „a munkaviszony rendeltetésével közvetlenül összefüggő okból feltétlen szükséges”. Az ellenőrzés és annak eszközei, módszerei nem járhatnak az emberi méltóság megsértésével, a munkavállaló magánélete nem ellenőrizhető, és előzetesen tájékoztatást kell adni az adatkezelés lényeges követelményeiről.
„A kamerás megfigyelésnek abszolút korlátját jelenti az emberi méltóság tiszteletben tartása” – szögezi le a hatóság. A követelmények közé tartozik még, hogy a munkáltató köteles figyelemfelhívást elhelyezni a megfigyelőrendszer alkalmazásáról.
A dokumentum szerint nem lehet olyan kamerát elhelyezni, amely kizárólag egy munkavállalót és az általa végzett tevékenységet figyeli meg, továbbá jogellenesnek tekinthető az olyan rendszer alkalmazása is, amelynek célja a munkavállalók munkahelyi viselkedésének a befolyásolása.
Alapelv továbbá, hogy nem lehet kamerát elhelyezni öltözőkben, zuhanyzókban, mosdókban, orvosi szobákban, azok várójában, tehát olyan helyiségekben, amelyek megfigyelése az emberi méltóságot sértheti.
A munkáltatók a rögzített feltételeket főszabályként három napig tárolhatják, de meghatározott esetekben eltérhetnek ettől, és legfeljebb 30, illetve 60 napig őrizhetik a képeket. Biztosítani kell azt is, hogy a felvételek visszanézésére csak egy szűk körnek legyen jogosítványa.
