Belföld

Eltűntek a betegek a várólistákról

Műtét (műtét)
Műtét (műtét)

Továbbra is „listavezető"a gerincstabilizáló, a térd-, illetve a csípőprotézis-műtét. A várakozási idő azonban – rejtélyes módon – drasztikusan csökkent.

Akár hat évet is várniuk kell ortopédiai nagyműtétre a betegeknek, ha azt a dél-közép-magyarországi Semmelweis Egyetemen végzik. Az intézmény legutóbb tervezett időpontja 2019 júliusára szól – legalábbis ez derül ki az Országos Egészségbiztosítási Pénztár új, országos várólista rendszeréből. Nem sokkal jobb a helyzet az ország más pontjain sem: a legtöbb helyen másfél-két év türelmet kérnek a mintegy 172 betegtől.

Csípőprotézisre átlagosan 376 napot, térdprotézisre még ennél is többet, 536 napot kell várni országszerte. Mindkét műtétre jelenleg több mint tízezren várnak: a legrosszabbul – térdprotézis esetén – a nyugat-dunántúliak járnak (itt csaknem három év után kerül műtőbe a beteg), míg csípőprotézissel az észak-magyarországiaknak kell a legtovább bajlódniuk: két év is eltelhet, míg a műtőbe tolják őket.

A szürkehályogműtét jelenleg a leggyakoribb műtéti beavatkozás Magyarországon. Összesen 28 830-an várakoznak a beavatkozásra – átlagosan csaknem négy hónapig. A Pécsi Tudományegyetemen azonban ennél is több türelmet kérnek az orvosok: körülbelül két év alatt szabadul fel időpont, a dél-dunántúli intézmény legutóbbi tervezett időpontját 2015 augusztusára írták ki.

Hasonló várakozási idővel kell számolniuk a térség lakóinak gerincproblémák esetén is: a Pécsi Tudományegyetemen átlagosan 868 naponta végeznek gerincstabilizáló műtéteket. A Nyugat-Dunántúlon azonban két héten belül szikét ragadnak az orvosok.

Az átlagos várakozási idő egyébként a nőgyógyászati műtétek esetében a legkevesebb, mindössze 11 nap. Az egyszerűbb műtétek is megvannak pár hónapon belül: epe- vagy sérvműtétre átlagosan 50 napon belül, mandulaműtétre pedig 28 napon belül írnak ki időpontot az orvosok.

Beosztják és mérlegelnek

Az aktuális műtéti várólistákon jelenleg valamivel több mint 68 ezer beteget tartanak nyilván. Sorra kerülésüket – betegségüktől függően – a teljesítményvolumen-korlát (tvk) szabályozza. Az egészségbiztosítási pénztár a kötelezően előírt költségtakarékosság – az úgynevezett tvk – miatt ugyanis nem tudja finanszírozni valamennyi biztosított beteg kezelését közvetlenül azután, hogy orvoshoz fordulnak. Az egészségügyi intézmények havonta kénytelenek határt szabni a magas költségű, de nem sürgős beavatkozások számának. Jelenleg közel 10 ezren szorulnak olyan műtétre, amelyre a várakozási időt csak többletpénznek a rendszerbe juttatásával lehetne csökkenteni.

Sikeres számmisztika

Bár többletpénz nincs, és a kórházak adósságállománya is rekordot ért el az év elején, a várólisták hossza a tavalyihoz képest mégis jelentősen csökkent. Egy évvel ezelőtti összeállításunkban volt olyan kórház, ahol csak tíz év múlva, azaz 2022-re tudtak időpontot adni csípőprotézis-beültetésre, és volt, ahol egy egyszerű sérv- vagy epeműtétre is több évet kellett várni.

Hogy mivel magyarázza a várólisták rövidülését az államtitkárság, és mit sejt a háttérben Rácz Jenő, a Magyar Kórházszövetség elnöke, elolvashatja itt!

Ajánlott videó

Olvasói sztorik