A szegedi állatkert alapításától fogva nem pusztán kikapcsolódást, igényes szórakozást nyújt, hanem az ország egyik legjelentősebb természetvédelmi mentőközpontjaként is működik. Évente akár ezernél is több sérült vagy elárvult, többnyire védett vagy éppen ritka, nemzetközi védelem alatt álló egzotikus állatot fogadnak itt, amelyeket a hatóságok foglaltak le az illegális tartóktól, csempészektől – tudatta Veprik Róbert igazgató.
A Vadasparkban folyó szakmai tevékenység hatékonyságát jelzi, hogy a befogadott mentett állatok 50-60 százalékát felépülésük, felnevelésük után vissza tudják adni a természetnek, szabadon tudják ereszteni. Az elkobzott egzotikus állatok többsége az állatkertben marad, így számukra megfelelő helyet kell biztosítani, miután a visszavadításuk az eredeti élőhelyükre nem lehetséges.
E természetvédelmi munkához az állatkert nem kap támogatást, a mentőközpont évente 4-5 millió forintos működési költségét saját látogatói bevételeiből, illetve a Szegedi Vadasparkért Alapítványhoz érkező felajánlásokból fedezi.
A szakember elmondta, hogy a működtetés mellett azonban szükség van a fejlesztésre is, például újabb, mentőtevékenységre alkalmas tartóhelyek, röpdék építésére.
Bizonyos időszakokban, például, mikor elkobzott egzotikus állatok érkezése miatt a karanténház zárlat alá kerül, jóval kevesebb hely áll rendelkezésre a mentett hazai állatok ellátására és tartására. Azon állatok számára, amelyek szabadon engedésre nem, de állatkerti továbbtartásra alkalmasak, szintén helyet kell biztosítani, ennek pedig állandó lakhelyként jóval tágasabbnak kell lennie, mint egy ideiglenes menedék.
