A magyar politikusok erről azután beszéltek, hogy Fiamma Nirenstein olasz parlamenti képviselő, a delegáció egyik vezetője a pénteki sajtótájékoztatón úgy fogalmazott: a magyarországi antiszemita kijelentések “durvasága és gyakorisága páratlannak mondható az európai országok között”.
Az ICCA európai és izraeli képviselőkből álló 11 tagú delegációja csütörtökön és pénteken folytatott megbeszéléseket Magyarországon. A magyar kormány, valamint a parlamenti pártok képviselőivel találkoztak.
Fiamma Nirenstein elmondta: azért érkeztek Magyarországra, mert az országban “vészhelyzet” van az antiszemita kijelentések durvaságát és gyakoriságát tekintve. Hangsúlyozta ugyanakkor: a kormány és az ellenzék képviselőivel folytatott tárgyalások után meggyőződtek arról, hogy mindkét oldal határozott erőfeszítéseket tesz a hasonló kijelentések visszaszorításáért.
Az olasz politikus ismertette: tájékozódtak a magyarországi romák és zsidók elleni rasszista és diszkriminatív megnyilvánulásokról. Úgy fogalmazott: nincs egyetlen ország sem Európában, ahol egy újságcikk a romákat az állatokkal tekintette volna egyenlőnek, és nincs egyetlen parlament sem, ahol a zsidó politikusok összeírását követelte volna egy megválasztott képviselő.
A delegáció tagjai – nevének említése nélkül – beszédükben Gyöngyösi Mártonnak a Jobbik frakcióvezető-helyettesének kijelentéseire utaltak. Tavaly novemberben a parlamentben Gyöngyösi Márton annak felmérését szorgalmazta, hogy hány olyan zsidó származású ember van az Országgyűlésben és a kormányban, aki nemzetbiztonsági kockázatot jelent.
Szintén nem említették a nevét, de Bayer Zsoltnak a január 5-én a Magyar Hírlapban megjelent írására utaltak a romákkal kapcsolatos kijelentésekkel kapcsolatban. Ebben a publicista egy szigethalmi késeléses bűncselekményre utalva úgy fogalmazott, hogy “gyáva, undorító, kártékony állatok” késeltek. Hozzátette: “a tények pedig ezek, a cigányság jelentős része nem alkalmas az együttélésre. (…) A cigányság ezen része állat, és állatként viselkedik. (…) Állatok meg ne legyenek. (…) Ezt kell megoldani – de azonnal és bárhogyan!” – zárta írását.
Fiamma Nirenstein a sajtótájékoztatón kijelentette: az a fajta antiszemitizmus, amelyet a Jobbik képvisel, nemcsak Magyarország, hanem egész Európa problémája. Kérdésre válaszolva hozzátette: álláspontja szerint a magyar Jobbik és a görög Arany Hajnal a két legveszélyesebb szélsőjobboldali párt ma Európában.
John Mann, az Egyesült Királyság parlamenti képviselője, a delegáció másik vezetője arról beszélt, országa nem azért harcolt a fasizmus, majd a kommunizmus ellen, hogy ma Európában egy választott politikus a zsidó politikusok listázását követelje. Hangsúlyozta: azért jöttek Magyarországra, hogy szolidaritásukról biztosítsák mindazokat, “akik fel merik venni a harcot a bárki szabadságát veszélyeztető megnyilvánulások ellen”.
Fónagy János – aki a sajtótájékoztatón úgy mutatkozott be, hogy a párt budapesti elnökeként a Fideszt, a holokauszt utolsó parlamenti túlélőjeként pedig az idősebb zsidóságot képviseli – hangsúlyozta: a magyar nép nem antiszemita, idegengyűlölő, vagy kirekesztő, és Magyarországon nem gyakoribbak az ilyen felháborító megnyilvánulások, mint a világ más részén, ugyanakkor ezeket nem szabad lebecsülni, és a leghatározottabban fel kell lépni ellenük. “A Fidesz és a kormány ezt tette és a jövőben is ezt fogja tenni” – fűzte hozzá a fideszes politikus.
Kiemelte: a Fidesz a parlamentben és a tömegrendezvényeken is elítél minden antiszemita megnyilatkozást és minden rendelkezésére álló eszközzel megakadályozza ezen megnyilatkozások megismétlődését, szükség esetén akár a parlamentre vonatkozó szabályok megváltoztatásával is.
Hozzátette: Magyarországon a zsidóság “a holokauszt borzalmai után újra a reneszánszát éli”, és a kormány biztosítani fogja, hogy ez folytatódhasson.
Steiner Pál úgy fogalmazott: a magyar emberek többsége nem antiszemita. Hangsúlyozta: “a kirekesztés minden formája elleni fellépés közös nemzeti ügy”, ebben az MSZP szívesen együttműködik a kormánnyal és ebben a kérdésben nincs nézeteltérés a két párt között. Megerősítette ugyanakkor, hogy Magyarországon az elmúlt időszakban “olyan jelenségek mutatkoztak meg, amelyeket sem a magyar politikai közbeszéd, sem a nemzetközi politika nem hagyhat figyelmen kívül”.
