Január 31-ig még szavazhatunk a három doktorbácsira, akiket méltán jelöltek a 2012-es Astellas-díjra. Szavazni a pályázat weboldalán tudunk. Héttagú szakmai zsűri értékelte a beérkezett orvos-beteg történeteket, és kiválasztotta a nyolcvankilenc legemberibb, minden egészségügyi dolgozó számára példaértékű történetet. Így került a mezőnybe dr. Németh József sebész, és dr. Mézes Péter kardiológus-belgyógyász a Petz Aladár Megyei Oktató Kórházból, továbbá Ágfalváról dr. Németh János háziorvos nyerte el leginkább a páciensek bizalmát.
Minhárom orvosunkhoz megkapó, emberi történet kapcsolódik, melyeket az Astellas-díj hivatalos honlapján is elolvashatunk.
„A főorvos úrral való találkozás kivételes és felejthetetlen élmény volt számomra. Telefonon történt időpont egyeztetés után kerestem fel őt a győri kórház érsebészeti osztályán. Én ismertem a főorvos urat látásból, ugyanis 2006-ban a soproni kórházban dolgozott. Azon a napon, amikor felkerestem éppen az osztályról jött a reggeli vizit befejeztével. Amikor meglátott, mosolygott, kedvesen üdvözölt, mint egy régi barátot. Borzalmas jó érzés futott végig rajtam, a félelem és a drukk, ami addig bennem volt, egy pillanat alatt megszűnt” – idézi a portál egy hálás beteg szavait Németh Józsefről.
„Keddi napon történt a műtétem, és szombaton reggel főorvos úr kivitt a győri vasútállomásra a saját kocsijával – legemberibb gesztus volt részéről – hogy minél előbb Sopronba érhessek ágyhoz kötött, beteg édesanyámhoz, aki távollétem alatt egy intézményben volt, s akit én ápolok és gondoskodom róla – folytatja beszámolóját a páciens.
Ágfalva háziorvosáról, dr. Németh Jánosról a következő sorokat írták a helybéliek: „ha kellett, a családot kezelte, a lelkemet ápolta, hogy könnyebben tudjam átélni, túlélni az egészet, mert hát itt van kisebbik lányunk, Anna is. Ő 3 évesen került a doktor úr látószögébe állandó megfigyelésre, mert ő meg egy vírusos tüdőgyulladást követően Asthma bronchiale-s lett. Így aztán ő is folyamatos orvosi ellenőrzésre szorult és szorul még most is. A doktor bácsi segítségével azonban jelentősen megkönnyebbülten tudtuk feldolgozni, kezelni és a mindennapjainkba úgymond hétköznapivá elfogadni ezeket a mumusokat.”
A harmadik jelölt, dr. Mézes Péter lelki támasza is a betegeinek, erről tanúskodik az alábbi történet: „ha megértő, együtt érző szavakat kapunk embertársainktól, – ide értve az orvosainkat is – a kereszthordozásunk elviselhetőbbé válik. Ezt különösen akkor érezhetjük meg, ha a szeretteinket egymás után veszítjük el. Nekem nagyon nehéz utat mutatott meg a Mindenható pár év alatt.
Első ízben – 5 évvel ezelőtt – édesanyámat “Anyák napján” veszítettem el, aki a karjaim között távozott el. Pár hónap múlva szívritmuszavar jelentkezett nálam, így a Petz Aladár Kardiológiai Osztályára kerültem megfigyelés miatt. Itt segítőkész és megértő kórházi dolgozókkal találkoztam. A megfigyelés után hazaengedtek, de további ellenőrzésre a rendelőintézetben kellett jelentkeznem.
Itt Dr. Mézes Péter kardiológus-belgyógyász főorvos úr kedvesen fogadott. A vizsgálat befejezése után elköszöntem. A főorvos úr visszaköszönése így hangzott: “Szeretettel várjuk vissza!”. Ez a szép szó, hogy “szeretettel” igen jól esett, hisz a szeretet sokszor életet is menthet, s egyben reményt is ad a beteg gyógyulásához.
