Emlékszünk: cenzúrázták a véleményét, de vez.ig. szerint az nem volt az. De azért: „…az előzetes vizsgálat eredményeként az MTVA vezérigazgatója fegyelmi vizsgálat lefolytatását rendelte el a szerkesztővel szemben, és még tőlem is bocsánatot kért, a munkásságomra és személyemre tekintettel. – Már ez is elég sajátos indoklás; vajon más személy más munkássága esetén ez nem is minősült volna hibának?”
„De azután változott a leányzó fekvése. Ez szokás mostanában, a Magyar Hírlap előbb bocsánatot kért, ha netán egy mélyen keresztény szellemiségű ‘állatos’ cikke megsértett volna valakit, majd másnapra ezek a mondatok eltűntek a nyilatkozatból, és lásd Navracsics miniszter önmegalázó sasszéját ugyanezen ügyben.”
És ki érti ezt: “az MTVA vezérigazgatója, már a Heti Válasznak adott interjújában egyetértett a szerkesztő döntésével, mert a mondottaim „nem illettek a programajánlóba”.
„Hogy mi nem illet hova? Egy laza beszélgetéses ajánlóba mi tud nem illeni? Hogy élemedett koromra sem voltam képes fölfogni az efféle ajánlások szigorú és, fölteszem, közismert törvényeit? Akkor meg se kell az ilyet hívni (ahogy a Hír tévében Kálomista filmproducer nagy, értelmiségi empátiával javasolta). Hogy mi az ‘öncenzúra’ van?
Ha nem történt hiba, szólt az interjú drámai kérdése, akkor mért kértek bocsánatot?”
„Új bekezdés, kurzív: ugyanarról a dologról egyszer igen, egyszer nem; nem ezt nevezzük hazudozásnak? Ha igen: Böröcz hazudik.”
(A teljes írás az ÉS-ben olvasható!)
