Magyarországon évente 1000-1200 méhnyakrákos betegséget diagnosztizálnak. Tavaly hazánkban több mint négyszáz, Európában 30 ezer nő halt meg a betegség miatt, amely a kontinensen a második leggyakoribb daganatos megbetegedés a 45 éven aluli nők körében.
A VII. Európai Méhnyakrák-megelőzési Héten a kétszázból hárman már megkapták az oltást, az Országos Onkológiai Intézetben rendezett sajtótájékoztatón. Az egyik édesanya Ildikó, az FN24-nek elmondta, nagyon örül, hogy kislánya, ha az influenzából kigyógyul, ingyen megkaphatja majd az oltást, mivel saját maguk nem tudnák kifizetni a hatvanezer (háromszor 20 ezer) forintos vakcinát.
Támogatás
Sokan vannak így ezzel. Tavaly mindössze 115 ezer nő oltatta be magát, holott legalább másfél, kétmillió 12 év felettinek kellett volna beadatni a vakcinát. Leitner György, a védőoltást gyártó cég vezetője lapunknak elmondta, sajnos hiába próbálnak azért tenni, hogy közfinanszírozott legyen a termék, egyelőre falakba ütköznek. „Javaslatokat tettünk az állam felé, azonban anyagi támogatást egyelőre nem tudnak biztosítani, bár azt elismerik a kezdeményezés mindenképpen jó és szükséges.”
Fotó: Fekete Dániel / Mös
Az Ökomenikus Segélyszervezet az ország több részén osztja ki az oltást, azoknak a családoknak, akik rászorulnak és akik biztos, hogy mindhárom oltásra elmennek. Tavaly fele ennyin kaptak oltást.
A nyugat-európai átlag négyszerese a Magyarországon élő rákbetegek száma. Dr. Pete Imre nőgyógyászati osztály főorvosa szerint még mindig elenyésző azoknak a nőknek a száma, akik rendszeresen járnak szűrővizsgálatokra, optimális pedig az lenne, ha minden 12 éves kislányt kötelezően megkapná a védőoltást.
Dr. Kásler Miklós az intézet főigazgatója szerint, a statisztikák ellenére, mégis némi javulás látszik. Még 2010-ben 510 halálos áldozatta volt a méhnyakráknak, addig 2011-re ez a szám 411-re csökkent.
Méhnyakrák
A méhnyakrákot a humán papillomavírus (HPV) rákkeltő típusai okozzák. A HPV-fertőzés nagyon gyakori: a szexuális életet élő nők közel 80 százaléka megfertőződik a HPV-vel az élete során. A legtöbb HPV-fertőzés 12-18 hónap alatt megszűnik a szervezet immunvédekezése következtében. A tartós fertőzések azonban tünetmentesen, hosszú évek alatt méhnyakrák kialakulásához vezetnek. Nőgyógyászati szűrővizsgálattal lehetőség nyílik arra, hogy időben felismerjék a rákmegelőző állapotot és megakadályozható a méhnyakrák kialakulása. Egy korábban átvészelt HPV-fertőzés után nem alakul ki megfelelő védettség, ezért a nők életük során többször is megfertőződhetnek.
Védőoltás és szűrés
A méhnyakrák-megelőzés első lépése lehet a védőoltás beadása. Az oltóanyag megakadályozza a méhnyakrákot okozó HPV-fertőzés kialakulását. A teljes oltási sor három adagból áll. Az első és a harmadik adag között fél évnek kell eltelnie. A védőoltások receptkötelesek. A vakcina a bár a méhnyakrákok többségét képes kivédeni a ritka rákkeltő HPV típusok ellen nem nyújt védelmet, ezért oltás után is rendszeres szűrés javallott.
Tünetek
A tünetek rendszerint akkor jelennek meg, ha a rák beszűri a méhnyak izomállományát, és/vagy ráterjed a környező szövetekre is. A leggyakoribb tünet abnormális vérzés a menstruációs időszakok között, vagy közösülés után. Egy másik gyakori tünet a szokatlan hüvelyfolyás.
| Megelőzés |
| Az Európai Méhnyakrák-megelőzési Hétnek – amelyet január 22-e és 28-a között rendeznek meg – fő témája: “Minden nő értékes. A méhnyakrák oltással és szűréssel megelőzhető, tegyünk érte!”A nemzetközi kezdeményezés célja felhívni a lakosság, a szakma és a döntéshozók figyelmét arra, hogy ez a rosszindulatú daganatos betegség védőoltással és rendszeres szűréssel megelőzhető. |
