Azt mondta, a tanfelügyelet célja, hogy biztosítsa a köznevelési rendszer egységesen magas színvonalát és minőségét. Megemlítette, hogy Európa 16 országában működik tanfelügyeleti rendszer, ami véleménye szerint azt mutatja, hogy a magyar közoktatás eddig “pazarlóan bánt az erőforrásokkal”.
Hoffmann Rózsa emlékezetett arra: Magyarországon 1985 óta nincs külső szakmai ellenőrzés, az eddigi felmérések pedig csak “a végpontokról adnak szűk képet”. Kifejezésre juttatta, hogy a tanfelügyeleti rendszer kiépítése során minden lépésüket szeretnék nyilvánosságra hozni, mert az ezzel kapcsolatos munkájuk is szorosan összefügg a közoktatás megújításával, amelynek eredményeképpen remélhetőleg javul majd a pedagógiai munka országszerte, és az iskolák működése is megfelel az elvárásoknak.
Az MTI kérdésére az államtitkár elmondta: a tanfelügyelők képzésen vesznek részt, annak keretében felfrissítik pedagógiai, didaktikai tudásukat, kommunikációs készségüket, hogy munkájuk során partnerségüket elfogadják a pedagógusok.
Hozzátette: a tanfelügyelők nem hagyják el a pedagóguspályát, iskoláik egy-egy napra engedik majd el őket, így nem sérül annak az iskolának az érdeke sem, ahol tanítanak, illetve – mivel tapasztalataikat megosztják saját iskoláikban – intézményük is profitálhat munkájukból. Megjegyezte, a tanfelügyelőket is ellenőrzik, aki visszatérően rossz véleményt kap a pedagógusoktól, nem kap a későbbiekben megbízásokat.
Gloviczki Zoltán közoktatásért felelős államtitkár közölte: nem szaktárgyi felügyeletet vezetnek be szeptemberben, hanem a pedagógiai munka minőségellenőrzéséről lesz szó, az intézményvezetők esetében pedig pedagógiai munkájuk mellett vezetői tevékenységüket is vizsgálják, valamint az egész intézményt is ellenőrzik.
Kiemelte, kéttagú szakértői bizottságok látogatnak majd el az iskolákba, először megismerkednek az iskolai háttérrel, az intézmények helyi dokumentumaival, majd tanórákat látogatnak és interjút készítenek átlag 30 percben minden ott dolgozó pedagógussal, végül tömören dokumentálják tapasztalataikat.
Princzinger Péter, az Oktatási Hivatal (OH) elnöke rámutatott: a TÁMOP kiemelt projekt keretében dolgozzák ki a tanfelügyeleti rendszert, amelynek előkészületei a napokban fejeződtek be. A következő néhány hónapban több mint ötven intézményben mintegy 700 pedagógus ellenőrzésével próbálják ki a bírálati szempontrendszerüket és eljárási rendjüket, ha kell, javítják azt. Elképzeléseik szerint 800-1000 szakértőt képeznek ki, akik a szakértői névjegyzékben is megjelennek.
Kitért arra, hogy az OH a megyei kormányhivatalokkal együttműködve készíti el a tanfelügyelők munkabeosztását, öt éven belül mintegy 150 ezer pedagógust ellenőriznek majd, tehát egy-egy megyében évente átlagosan 1200-1400 ellenőrzést kell végrehajtani.
Hozzáfűzte: a TÁMOP-projekt összességében kétmilliárd forintos, ennek negyedét fordíthatják a tanfelügyeleti rendszer kiépítésére, ehhez a fejlesztéshez hazai költségvetési forrást nem kell hozzátenni, a rendszer további fenntartását a projektnek kell megterveznie.
