Aggályokat fogalmaz meg a magyarországi médiaszabályozás több pontjával kapcsolatban az a munkadokumentum, amelyet hétfő este tárgyalt az Európai Parlament (EP) állampolgári jogokkal, valamint bel- és igazságügyekkel foglalkozó bizottsága.
Nincs garancia a közmédia függetlenségére
A zöldpárti portugál Rui Tavares által készített dokumentum szerint aggályos a médiahatóság elnöke és a médiatanács tagjainak kinevezési módja, illetve, hogy hatásuk lehet tartalmi kérdésekre. A jelentés készítői nem látják szavatolva a közmédia anyagi és szerkesztői függetlenségét. A jelentés szerint “ésszerűtlen és méltánytalan” korlátozása a hírszolgáltatások sokféleségének, hogy a közmédia híreit kizárólag a Magyar Távirati Iroda állíthatja elő.
A jelentés megállapítja azt is, hogy a korábban született bírálatok után több pozitív fejlemény is történt, ám – mint Rui Tavares mondta: ezek a változások nem számottevőek.
Nem érezhető javulás
Renate Weber román liberális EP-képviselő, aki a magyarországi alapvető jogok helyzetét vizsgáló folyamat úgynevezett társjelentéstevője a bizottságban, így részben a dokumentum elkészítésében is részt vett, kifejtette: amikor a tényfeltáró bizottság tagjaként tavaly Magyarországon járt, nem úgy tapasztalta, hogy a törvényi változások miatt a médiában dolgozók “jobban éreznék” magukat, hogy munkakörülményeik javultak volna, vagy nagyobb szabadságot élveznének.
“Olyan törvénykezés kellene, amely meggyőzi őket arról, hogy a szabadságuk és a munkájuk biztosítva van, de sajnos ez ma még nincs így Magyarországon” – vélekedett a román EP-képviselő, aki szerint az aggasztó, “jóformán megfélemlítő” törvényi passzusok továbbra is érvényben vannak.
Kormányzati ígéret a változásra
A fideszes Gál Kinga, aki a bizottsági ülés levezető elnöke is volt, rámutatott, hogy az Európai Bizottság gyorsan beavatkozott a médiaszabályozás létrejöttekor, a magyar Országgyűlés pedig módosította a kifogásolt részeket, valamint alkotmánybírósági döntés is változtatott a médiára vonatkozó jogszabályokon. A fideszes politikus kifejtette, hogy az ET-vel és az EBESZ-szel folyamatos az egyeztetés, amelyek nyomán további módosítások is lehetségesek, amit a múlt héten Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes is megerősített.
A szocialista Göncz Kinga kitűnőnek nevezte a jelentést, amely megfelelő képet ad a magyarországi helyzetről, és arról, hogy a kérdéses törvényeket hogyan fogadta el a magyar parlament. A szocialista politikus hiányolta, hogy a dokumentum nem vizsgálta a két éve született médiaszabályozás hatásait.
Nem új kritika
A bizottság által tárgyalt dokumentum a harmadik munkadokumentum, amelyet az alapjogok magyarországi helyzetével kapcsolatban megtárgyalt a bizottság. Maga a jelentés lényegében az Európai Bizottság, az Európa Tanács, az EBESZ és más nemzetközi szervezetek által korábban már megfogalmazott bírálatokat foglalja össze, új ajánlást, javaslatot Magyarország számára nem tesz, új észrevételt, kritikát nem fogalmaz meg.
A soron következő, negyedik munkadokumentum a demokrácia és a jogállamiság kérdéskörét veszi majd górcső alá Magyarországon.
