A projekt során korszerű, a legmodernebb szakmai követelményeknek megfelelő vér- és vérkészítménygyártásra alkalmas központokat alakítanak ki a két városban. Elmondta, hogy a beruházás szükségessége már 1996-ban felmerült, az elmúlt 40 évben ugyanis a magyar vérellátás területén hasonló fejlesztések nem történtek.
A vérellátás azonos, szigorú alapelvek és szakmai eljárásrendek szerint működik egész Európában, ezzel biztosítva a betegek egyenlő és azonos szintű hozzáférését a vérhez, illetve vérkészítményekhez.
A jövőre átadandó regionális központok feladatai közé tartozik majd a vérkészítmények előállítása, a régiót alkotó megyék (Somogy, Tolna, Baranya, illetve Csongrád, Bács-Kiskun és Békés) egészségügyi szolgáltatóinak ellátása.
Magyarországon a vérellátás biztosítása öt regionális központra szerveződik: intézmény működik Budapesten, Győrben és Debrecenben, valamint a most megújuló két megyeközpontban, amelyek Miskovits Eszter, az Országos Vérellátó Szolgálat főigazgatója szerint nagyon elhanyagoltak voltak.
A főigazgató kérdésre azt hangoztatta, Magyarországon vérhiány nincs, és nem is volt, legfeljebb időszakos vérkészletcsökkenésről lehet beszélni. Az MTI-nek arról beszélt, hogy miután a vért 30 napig lehet felhasználni, számukra az egyenletes véradás a cél, tehát az, hogy minden időszakban elég véradó jelentkezzen. Jelezte, Magyarországon – uniós összehasonlításban – a “véradási kedv” jónak számít.
Elmondta azt is, Magyarországnak naponta összesen 8000-8500 egység vérrel kell rendelkeznie, egy egység 450 millilitert jelent. Jelezte azt is, ezen belül van egy “kívánt” vércsoportarány, és többnyire a legnagyobb mennyiségben A+ vér kell hogy legyen készleten, és utána a 0-s. Hozzátette: a ritka vércsoportokból, így a B-ből és az AB-ből mindig elégséges mennyiség van.
