Bálint László egykori kémelhárító Évtizedeim a titkosszolgálatnál című memoárját mutatja be a hódmezővásárhelyi Emlékpontban, csütörtökön délután öt órakor. A könyv a kádári állambiztonság ezidáig ismeretlen világába nyújt bepillantást – értesítette a Szeged24-et a múzeum sajtóreferense.
Elek András beszámolója szerint Bálint László már gyerekkorában elhatározta, hogy nyomozó lesz, de csak később tudta meg a döntést: kémelhárító lesz.
Bálint László 1940-ben született Kisteleken, hívő katolikus – a későbbi kommunista szóhasználat szerint: középosztálybeli vidéki klerikális-reakciós – családba. Gyerekkorában sok detektívregényt olvasott, ezért elhatározta, hogy nyomozó lesz. Álmának beteljesítésére huszonkilenc évesen látta elérkezettnek az időt, és nyomozónak jelentkezett a Budapesti Rendőr-főkapitányságra ( BRFK). Fel is vették, ám az csak az eskütétel után derült ki, hogy szolgálati helyéről a legkevésbé sem ő döntött. A kiterjedt háttérellenőrzés ellenére is a Politikai Osztályra, a (BRFK) III/II-A Alosztályra osztották be kémelhárítónak – tájékoztatott a sajtóreferens.
Elek András tudatta: a most a Csongrád megyei közönségnek is bemutatandó könyvében a szerző a kádári kémelhárítás, tágabban pedig az állambiztonság ezidáig ismeretlen világát mutatja be, számos névvel, konkrét történetek leírásával.
Olyanokat tudhatnak meg az érdeklődők mint például: hogyan működött a Kádár-rendszerben az állambiztonsági szerv? Mit lehet tudni a belső viszonyairól, az állományról, a vezetőkről? Mi volt a feladatköre a hírszerzőknek, a kémelhárítóknak, a belső elhárítóknak? Miért volt mindig is jelentős eszköze a titkosszolgálatoknak a hálózat? Kik és hogyan küzdöttek Magyarországon a Moszad hírszerzői és hálózata ellen? Miért alakult úgy, hogy a rendszerváltozás után mindenki csak a korábbi belső elhárítást (az úgynevezett „III/III-at”) átkozta, az ügynökökre mutogatott, de a vezetők vagy például a hivatalos kapcsolatok felelősségéről senki sem beszélt? Létezik-e a rendszerváltás óta belső elhárítás, és mi a feladata? Hogyan mentették át magukat az állambiztonsági vezetők 1990-ben, és hogyan befolyásolták a politikai életet, a közéletet? S hogyan hatott a politika, az állambiztonsági szerv, majd 1990-től a nemzetbiztonsági szolgálatok működésére?
A minden bizonnyal érdekesnek ígérkező olvasótalálkozóból és Bálint László nem mindennapi életútjáról olvasva bepillantást nyerhetünk egy titokzatos világba, s közben rengeteg érdekes, közérdeklődésre számot tartó kérdésre is választ kaphatunk.
A szerzővel Vincze Gábor, az Emlékpont történésze beszélget az múzeum előadótermében.
