Belföld

Horthy kormányzó mentette meg a kötéltől Pipás Pistát

batyi-zoltan
batyi-zoltan

2013. 01. 15. 16:00

Éppen 80 éve, 1933 januárjában ítélték halálra Pipás Pistát, a szegedi tanyavilág rettegett gyilkosát. Története még ma is legenda.

„Halálra ítélték Pipás Pistát!” – kiabált a cím a Szegeden megjelent Délmagyarország című napilap 1933. január 14-i számában. De az alatta sorakozó alcímek is olyan rémisztőek, hogy aligha akadt olyan azon a napon, aki figyelt volna az újság más cikkeire.

Dobákné, Börcsökné is megunta az urát

„Dobákné életfogytiglani fegyházat, Börcsökné 15 évet, Horváth és Császár 15-15 évet, Vecsernyés 6 évet, Börcsök Imre 2 évet kapott. Nagy izgalmak között hirdette ki a törvényszék az ítéletet – Több száz főnyi tömeg a törvényszéken és az utcán – „Bízom…” – mondotta az összeroppant Pipás Pista.”

A tudósító írásából kiderül, pár perccel déli 12 után Gömöry Andor tanácselnök e szavakkal nyitotta meg a tárgyalást:

„Álljanak fel! Ítéletet hirdetek a Magyar Szentkorona nevében.”

Viktóriából lett a Pista

Mielőtt kitérnék ennek részleteire, nézzünk utána, ki volt Pipás Pista, akit még ma is a magyar bűntörténet egyik legtitokzatosabb gyilkosaként emlegetnek?

Kezdjük azzal, hogy pipásnak valóban pipázós volt, de Pista semmiképp, ugyanis a többszörös gyilkos nőnek született. A Fődi Viktória nevet kapta a keresztségben, aki elrettentő bűneit már Rieger Pálnéként követte el. Születési dátuma is bizonytalan, hiszen a per tárgyalásán maga Pipás Pista sem tudta megmondani pontosan, mikor látta meg a napvilágot. Legvalószínűbbnek az 1886-os dátum tűnik, születési helyként pedig a Szeged közelében fekvő Átokházát (ma: Ásotthalom) jegyzik. Ha azt mondjuk, sanyarú körülmények között nőtt fel, nem utalunk semmi különlegesre, hisz ezen a Szeged környéki a tanyás vidéken akkoriban az emberek többségének ez a sors jutott. Vagyis valami másban kellene keresni annak okát, miért is vált gyilkossá, miért lett férfivá Fődi Viktória.

Meggyűlölte a férfiakat?

A szellemi javakban nem dúskáló, írni és olvasni sem tudó nő életét kutatók utalnak arra, hogy netán apja kegyetlen bánásmódja torzította el a személyiségét, aki részegen gyakran ütötte-verte a lányát, mint ahogy férje is.

Egy tény: Fődi Viktória elhagyta családját az I. világháború utáni zűrzavaros időkben, és „megszületett” Pipás Pista. Riegerné megváltoztatta külsejét, és pipázgató férfiként élt tovább a tanyavilágban. Hogy ezt miért tette? A titkot talán már soha nem fejti meg senki teljesen, ezért csakis Pipás Pista saját szavaira hagyatkozhatunk. A vizsgálat során azt mondta: férfiként több munkára és jobb fizetségre számíthatott a tanyás gazdáknál, ahol egyébként napszámosként kereste meg a kenyérre valót.

Hogy nem csak kemény munkával, jóval később, 1932-ben derült ki. Ekkor ugyanis két járőröző csendőr egy családi veszekedésbe csöppent Szeged Alsóközpont egyik tanyáján, ahol megtudták hogy kilenc évvel korábban Dobák Antal átokházi lakos nem öngyilkosság következtében hunyt el, hanem közvetlen hozzátartozói akasztatták fel idegen segítséggel, 2 birkával és 100 liter borral bérelve fel azokat. Megkezdődtek a kihallgatások, és idővel kiderült: Pipás Pista lelkét még egy ember, Börcsök János megölése terheli.

Legendák íródtak, rendőrök nyomoztak

Pipást persze számtalan történet fonta körbe azonnal. Leginkább azt találgatták, pontosan hány embert akasztott fel a nőből lett férfias gyilkos. Névtelen levelek érkeztek a hatóságokhoz, amelyekben nem csupán gyilkosságokkal, de még tanyák felégetésével is megvádolták Pipás Pistát, ám ezekre a vizsgálat semmilyen bizonyítékot nem talált. Végül két emberölést tudtak rábizonyítani Fődi Viktóriára, aki áldozatait olyan ügyesen felakasztotta fel, hogy a holtakat megvizsgálóknak semmi kétségük nem támadt: itt csakis öngyilkosság történhetett.

De a részletekről inkább „valljon” a halálos ítéletet kimondó bíró, Gömöry Andor, aki az ítélethirdetéskor így vázolta fel a történteket.

„A törvényszék a felmerült bizonyítékok mérlegelésével tényként megállapította, hogy 1919. május 23-án este Pipás Pista és Vecsernyés János előre megfontolt szándékkal megölte Börcsök Istvánt oly módon, hogy az áldozatot megbeszélt terv szerint kicsalták a lakásából, az istálló ajtóban lefogták, birokra keltek vele, legyűrték, majd Riegerné hurkot vetett a nyakába, azzal behúzták az istállóba, és ott a gerendára felakasztották. Megállapította a bíróság azt is, hogy a gyilkosok tettüket Börcsökné felbujtására követték el, mert Börcsökné a férje elpusztításáért pénzt, birkát ígért és adott nekik.”

A második gyilkosságra egyébként 1922 tavaszán került sor, amikor Dobák Antalt akasztotta fel Pipás Pista, még pedig Dobákné kérésére, aki nagyon szeretett volna férjétől megszabadulni.

Háromszor is halál

Pipás Pista egyébként nem nyugodott bele az ítéletbe, ügyvédje útján fellebbezést nyújtott be, enyhébb ítélet reményében. Ez azonban nem járt eredménnyel, ugyanis a Szegedi Ítélőtábla 1933. április 28-án helybenhagyta Pipás Pista halálos ítéletét. Ezt követően Pipás a legfelsőbb jogi fórumhoz, a Kúriához fordult kegyelemért, de ott sem találták méltónak a további életre, és a kérvényt elutasították.

És ekkor következett be egy megdöbbentő fordulat. Miközben Szeged népe arra várt, mikor végzik ki a „tanyasi rémet”, egyszer csak megérkezett a Szegedi Királyi Törvényszékhez egy levél, miszerint Horthy Miklós, Magyarország kormányzója a Rieger Pálné született Fődi Viktória vádlottra kettő rendbeli gyilkosság bűntette miatt jogerősen kiszabott halálbüntetést kegyelemből elengedi, ehelyett életfogytig tartó fegyház legyen a büntetés.

Hogy mi lágyította meg a kormányzó szívét, talán soha nem derül ki. Egy biztos: fellelhető egy olyan jegyzőkönyv – derül ki Veszelka Attila szegedi író „Pipás Pista, az átokházi tanyavilág hóhéra” című kiváló könyvéből -, amelyben a kegyelmi tanács már felvetette: halálbüntetés helyett életfogytig tartó fegyházbüntetés állapíttassék meg. Indok: „az általa elkövetett cselekmények óta eltelt hosszú idő (10, illetve 13 esztendő) és az a körülmény, hogy a bűncselekmények eszménye egyik esetben sem tőle származott, továbbá, hogy a meggyilkoltak feleségei által a vádlottal szemben tett anyagi ígéretek a vagyontalan, szegénysorban élő vádlottra csábítólag hatottak – ezt indokolttá teszik”.

Fogadjuk hát el, hogy Horthy hallgatott a kegyelmi tanácsra, ezért kerülhetett Pipás Pista Budapesti Gyűjtőbe, ahol aztán 1940. október 10-én meghalt.

Elmezavar pedig nem találtatott…

Nem kerülhető meg a nőből férfivá vált Pipás Pista történetét írva: vajon mennyire volt normális, netán szenvedett-e olyan betegségben, ami eszét vette volna.

1932 szeptemberében a bűnügyet felgöngyölítő hatóság is kíváncsi volt erre, ezért törvényszéki orvosszakértőt kértek fel a kétszeres gyilkossággal vádolt asszony alapos megvizsgálására. A szakvéleményben így foglalták össze az eredményt.

„ A vizsgálat adataiból megállapítható, hogy Rieger Pálné jelenleg nem szenved elmezavarban vagy öntudatlanságban, mely akaratának szabad elhatározási képességét kizárná. Arra sincsen semmi adat, hogy a bűnvádi cselekmény elkövetésekor, tehát 1919. május 22-én és 1922. március 22-én ilyen elmebántalomban szenvedett volna… és olyan körülmény nem forgott fenn, mely akaratának szabad elhatározási képességét felfüggesztette, vagy korlátozta volna.”

És ha mégis? – kérdezhet rá az, aki nyolcvan év távlatából próbálja megérteni Pipás Pistát, a gyilkost. Nos, neki csak azt válaszolhatom: olyan titok ez, amely soha nem derül már ki, de remek alkalmat kínál arra, hogy a XXI. században is születhessen egy-két újabb legenda a XX. században már ezernyi legendában megörökített pipázós-akasztós asszonyról.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.