2011-ben az unió lakosságának 24,2 százalékát fenyegette a szegénység, egy évvel korábban 23,4 és 2008-ban is 23,5 százalék volt ez a szám – idézi az Eurostat adatait a Privátbankár.
Korábban a brüsszeli statisztikusok csak a jövedelem alapján határozták meg a szegénységet, a mostani elemzésben viszont azt is vizsgálták, hogyan, milyen körülmények között élnek az emberek.
A három szegénységi kritérium
A szegénységi küszöb alatti jövedelem mellett a munkaintenzitást is figyelembe vették. Alacsony munkaintenzitásúnak akkor tekintik a háztartást, amikor a felnőtt, munkaképes emberek (18 és 59 év közöttiek) munkapotenciáljuk 20 százalékánál kevesebbet dolgoztak a vizsgált időszakban. (Természetesen a diákok, egyetemisták nem számítanak ide.)
A harmadik kategória a súlyos anyagi nélkülözés – ez akkor áll fenn, ha a következő kilenc dolog közül négyet nem engedhet meg magának valaki:
nem tudja fizetni a rezsijét/lakbérét,
nem tudja fűteni a lakását,
képtelen kifizetni a váratlanul felmerülő kiadásait,
nem tud legalább másnaponta húst, halat vagy fehérjét enni,
nem tud megfinanszírozni egy egyhetes nyaralást,
nem tud fenntartani egy kocsit,
nincs mosógépe,
nincs színes tv-je,
nincs telefonja (vagy mobilja).
Ha a fenti három közül bármelyik kategóriába sorolható egy család, azt már szegénység által fenyegetettnek tekinti az Eurostat – persze az is előfordul, hogy egy-egy ember, család több kategóriába is beleesik.
30 százalékos szegénység
Az Eurostat szerint hat olyan állam volt az unióban, ahol a lakosság nagyon nagy arányát fenyegette a szegénység vagy a társadalmi kirekesztődés. Bulgáriában 49, Romániában és Lettországban 40-40, Litvániában 33, Görögországban és Magyarországon pedig az emberek 31 százaléka tartozott ide. A legkevésbé volt kitéve ennek a hatásnak Csehország, Hollandia, Svédország és Ausztria, mindössze 15-17 százalék közötti rátákkal.
Míg a súlyos anyagi nélkülözés az unió lakosságának átlag 9 százalékát fenyegeti, addig ez az érték Magyarországon 23 (!) százalék. Míg az alacsony intenzitású háztartások átlaga 10 százalékon áll az unióban, addig ez az arány nálunk 12 százalék. Ha csak a mediánjövedelem 60 százaléka alatti küszöbértéket nézzük, akkor meglehetősen jó a magyar érték a maga 14 százalékával, szemben az uniós 17 százalékkal.
Ha azt nézzük, hogy a fenti három szegénységi kategóriába hányan esnek, akkor kiderül, hogy ez Magyarország esetében 3 millió százezer embert jelent, vagyis a lakosság 31 százaléka tekinthető szegénynek, ami átlagon felüli az unión belül.
450 ezer magyart kellene segíteni
Az uniós statisztikusok és szociológusok által készített új típusú kritériumok a pontosabb kép megrajzolásához szükségesek. Ez pedig az EU 2020-as stratégiája miatt fontos, hiszen ebben a tagállamok azt vállalták, hogy 2020-ig 20 millió szegény kilábalását támogatják. Magyarország esetében ez 450 ezer ember (!) életkörülményeinek javítását jelentené a következő 8 évben.
Az unió egyébként kiemelten akar foglalkozni a társadalom legsérülékenyebb csoportjaival. Éppen ezért jelentett be a múlt év végén Andor László magyar uniós biztos egy foglalkoztatást segítő csomagot, amely első lépésként az unióban drámai mértéket öltő ifjúsági munkanélküliséget próbálja orvosolni. Ez nem direktívát tartalmaz, hanem olyan javaslatokat, megoldásokat, amelyeket a tagállamok saját igényük szerint építhetnek be a saját foglalkoztatáspolitikájukba. A szociális és foglalkoztatási biztos azt is jelezte, hogy Brüsszel idén saját szociális csomaggal is jelentkezik.
