Belföld

A tanár nem rögzítheti a gyerekek véleményét

Peterfalvi-Attila(210x140)(3).jpg (Péterfalvi Attila)
Peterfalvi-Attila(210x140)(3).jpg (Péterfalvi Attila)

A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke a balatonalmádi listázásra reagált.

Péterfalvi Attilát azért kereste meg az MTI, mert a Magyar–Angol Tannyelvű Gimnázium igazgatója arról faggatta diákjait, beszélnek-e a meghirdetett sztrájkról, a tanárok buzdítják-e őket arra, a keretszámok szóba kerülnek-e közöttük. Az ügy miatt szerda reggel a végzős diákok sorfallal fogadták tanáraikat és az igazgatót az intézményben.

A hatóság nem döntött arról, indít-e vizsgálatot, az elnök sem a konkrét ügyről, hanem általánosságban mondta, hogy „normális dolog”, ha egy osztályfőnöki órán a tanár a diákokkal aktuális ügyekről, kormányzati intézkedésekről, törvényekről beszélget. Nem adattovábbítás, ha a tanárt ezután „felhívják telefonon valamelyik hivatalból”, és ő elmondja a következtetéseket.

Péterfalvi Attila ugyanakkor kijelentette: arra „nincs joga a pedagógusnak, hogy nyilatkozattételre hívja fel a gyereket, az meg pláne nem megy, hogy a beszélgetéseken elhangzottakat rögzíti”, mert ez már a gyerek személyes adataként jelenik meg, ha pedig aktuális kérdésekről beszélgetnek, akkor ez politikai vélemény is lehet, ami különleges adatnak minősül.

A köznevelésről szóló törvény szerint olyan adatot, „hogy a gyerek elmondja valamivel kapcsolatban a véleményét”, nem lehet rögzíteni. A jogszabályok alapján a pedagógust eleve titoktartási kötelezettség terheli a gyerek által elmondottak vonatkozásában. „Ezek a hírek azért rosszak, mert rongálják a pedagógus és a diák közötti bizalmi viszonyt” – jegyezte meg a NAIH elnöke.

A Társaság a Szabadságjogokért előzőleg szintén arra figyelmeztetett, hogy egy oktatási intézményben sztrájkolni az ott dolgozók tudnak (az oktató tanárok, pedagógusok, az adminisztrátorok, a fizikai alkalmazottak), a diákok nem. A diákok (és szüleik) gyülekezési jogukkal élhetnek, amit a Büntető törvénykönyv (Btk.) is véd.

A Btk. szerint három évig terjedő szabadságvesztéssel is sújtható bűntettet követ el az, aki mást a gyülekezési jogának gyakorlásában erőszakkal vagy fenyegetéssel jogtalanul akadályoz. Az az iskolaigazgató, aki retorziókkal, például igazgatói figyelmeztetéssel fenyegeti azokat a diákokat, hallgatókat, akik gyülekezést szerveznek vagy részt vesznek benne, bűncselekményt követ el.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik