A nyitóképen még ifjan, 102 évesen ült a padon a ma ünnepelt Károly bácsi. Öt testvérével mély szegénységben, de erős Isten-hitben nevelkedtek a Fejér megyei Simonytornyán. Sokat felejt mostanában, panaszkodott Károly bácsi az őt másodszor látogató Cser-Palkovics Andrásnak, akivel utoljára Antal Károly 100 esztendős korában találkoztak. A rossz memória ellenére az idős ember soha nem felejti el, amikor nyolcéves korában három darab ismeretlen eredetű mákgubóval tért haza, amit anyai utasításra azonnal vissza kellett vinnie a tulajdonoshoz, és a következő vasárnap szentgyónással megbocsátást kérni.
Antal Károlyt Cser-Palkovics András polgármester és Dienesné Fluck Györgyi városi képviselő köszöntötte születésnapján. A polgármester átadta Orbán Viktor miniszterelnök köszöntőlevelét az ünnepelt Antal Károlynak.
Károly bácsi 36 esztendőt dolgozott a legnehezebb körülmények között a bőrgyárban. A megalkuvást nem ismerő munkából csak a II. világháború első vonalában és az azt követő szovjet hadifogságban „kapcsolódott ki”. A hadifogság alatt elszenvedett skorbut miatt valamennyi fogát elveszítette.
Húszéves korában ismerte meg feleségét, akivel összeházasodtak, és egy simontornyai kalyibában kezdték meg életüket távol a lakott területektől egy szalmazsákkal, egy kanállal és egy tányérral a birtokukban. Szorgalmuk, kitartásuk miatt egy szőlőt is tudtak venni, ahol Károly bácsi úgy borászkodott, hogy bort évente összesen egy pohárral ivott, ugyanis az újbort mindig megkóstolta.
Antal Károlyról igen nagy szeretettel lánya, Katalin gondoskodik, aki nyolcvanesztendős, de három évtizedet nyugodtan letagadhat. Katalin fiútestvére már elment az élők sorából, így csak egyszülött lánya, Károly bácsi unokája, Katalin viszi tovább a géneket, aki már hatvanesztendős. Arra a kérdésünkre, hogy mikor ült utoljára a nagypapa ölében Merényi Katalin ezt válaszolta: bizony nagyon régen, de soha nem felejtem el azokat az éveket Simontornyán nagyapáéknál. Ők olyan csodálatos emberek voltak nagymamával együtt, hisz a szegénység ellenére a legtöbbet kaptam tőlük. Bárcsak mindenki olyan lenne, mint nagyapa – álmodozott a hatvanéves unoka.
Károly bácsinak két dédunokája is van: Judit a gazdasági minisztériumban dolgozik három idegennyelv és jogi ismeretekkel, Péter pedig Londonban végzi dolgát informatikusként.
Ükunoka egyelőre nincsen, de Antal Károly azt mondta, azt még azért megvárom.
Adjon Isten hozzá erőt, szeretetet, Károly bácsi!
