A képviselő emlékeztetett arra, hogy december 5-én egy sajtótájékoztatón már tiltakozott az ellen, hogy az iskolás gyermekek szüleinek nyilatkozniuk kell: a kötelező hit- és erkölcstanoktatáson belül gyermekeiknek a hit- vagy az erkölcstant, az előbbin belül pedig mely vallásfelekezet hittanát választják.
Szavai szerint ez a családok vallási hovatartozásának listázását jelenti; az állam így a közoktatási rendszeren keresztül nyilvántartja, hogy az adott településeken ki hívő és ki nem, illetve, hogy ki melyik felekezethez tartozik.
Közölte, akkori tiltakozására válaszul a KDNP közleményt adott ki, amelyben azt írták: “több lehetőség közül képtelenség úgy választani, hogy ezen választás eredménye valahol ne legyen nyilvántartva”.
Vadai Ágnes szerint ebből az következik, hogy nemcsak a szülői nyilatkozat megkövetelése és annak nyilvántartása, hanem maga a hit- és erkölcstanoktatás kötelezővé tétele is alkotmányellenes. Utalt az Alaptörvényben foglaltakra, miszerint “mindenkinek joga van a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadságához. Ez a jog magában foglalja azt a szabadságot, hogy vallását vagy más meggyőződését (…) kinyilvánítsa vagy kinyilvánítását mellőzze”.
Rámutatott: a kötelező iskolai hit- és erkölcstanoktatás előírása viszont elengedhetetlenné teszi, hogy a szülők a fenti nyilatkozatot megtegyék, és ezzel vallási meggyőződésüket kinyilvánítsák, továbbá hogy a közoktatási intézmények ezt tartsák is nyilván.
Hangsúlyozta, hogy előbbi nyilvánvalóan az Alaptörvénybe ütközik, míg utóbbi szerinte “tartalmában semmiben sem különbözik a Jobbik képviselőjének november 26-án, az Országgyűlés ülésén tett, a vallási meggyőződés nyilvántartását szorgalmazó javaslatától, amely országos fölháborodást keltett, és ami ellen a Fidesz vezető politikusai is tiltakoztak”.
