Riasztó, hány fiatal tervezi, hogy hosszabb-rövidebb időre, vagy akár örökre külföldre megy, de jó hír, hogy a legtöbben hosszú távon azért hazatérnének – mondta Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter a Magyar Ifjúság 2012 kutatás bemutatóján. Hozzátette, a kormánynak mindent meg kell tennie annak érdekében, hogy a hazatérés szerepeljen a fiatalok életstratégiájában. Utalt arra, hogy az új felsőoktatási rendszer is erre irányul. De sajnos nem volt ideje kifejteni, hogy milyen kecsegetető jövőt kínál az a tegnap bejelentett terv, amelynek értelmében a felsőoktatásban tanuló hallgatók 80 százalékának 2013-tól tandíjat kell fizetnie. (S annak a 10 ezer szerencsés fiatlanak pedig, akinek az állam egyelőre fizeti a tanulmányait, alá kell írnia a röghöz kötésről szóló szerződést.)
A 15 és 29 év közötti fiatalok közül a kutatás szerint minden második fiatal vállalna munkát külföldön, ám többségük haza is térne, és hosszú távon Magyarországon szeretne élni. (A Tárki nemrég egy ennél még aggasztóbb adattal rukkolt elő.) A legfőbb visszatartó erőnek a barátokat, a hazájukhoz való ragaszkodást és valamivel kisebb mértékben a családjukat említették. Távozásuk okaként pedig kétharmaduk a külföldön várható jobb megélhetést mondta.
A miniszter a fiataloknak nyújtott pozitív kormányzati intézkedések között – mintegy mellékesen – határozottan leszögezte, hogy 2013 szeptemberétől bevezetik a pedagógus-életpályamodellt. (Matolcsy György nemrég jelentette be, hogy az életpályamodell részét képező béremelés 2014 januárjára csúszik.)
Középre húzás
A Kutatópont kft. által 2012 őszén végzett reprezentatív adatfelvételnek egyelőre az előzetes eredményeit ismertették a kutatók, a részletes jelentést májusra ígérik. A gyorsjelentésben már van néhány előzetes adat a fiatalok ideológiai- és értékválasztásáról, valamint arról, hogy szerintük, milyen a „jó állampolgár”. Az utóbbi kategóriába tartozók – szerintük – jó adófizetők, törvénytisztelők, önálló véleménnyel rendelkezők. Kevésbé fontos viszont, hogy aktívan politizáljanak vagy aktívan tevékenykedjenek önkéntes szervezetekben. A legutóbbi, 2008-as felméréshez képest ugyanakkor 2012-ben már fontosabbnak tartják ezeket is: míg négy éve még csak a fiatalok 36 százaléka, ma már közel 50 százaléka gondolja az aktív politizálást a „jó állampolgár” ismérvének.
Forrás: Magyar ifjúság / Hír24
Az ideológiai- és értékválasztás felmérésben felsorolt hét – többek között a liberális-konzervatív, a jobboldali-baloldali, a mérséklet-radikális – „tengelyből” hatban középre húznak a válaszok, azaz a fiatalok nagy része se az egyik, se a másik végponthoz nem áll közel. Ha azonban a „szélső értékeket” nézzük, érdekes mozgásokat figyelhetünk meg 2008 óta. Miközben nem változott például a kockázatkerülő fiatalok aránya, jelentősen csökkent a vállalkozó kedvűeké. Nagyarányú csökkenést láthatunk a magát egyértelműen jobboldalinak, valamint az egyértelműen konzervatívnak mondó válaszadók táborában is, miközben a baloldali és a liberális fiatalok aránya stagnált. A radikális eszméket vallók aránya szintén nem változott, de többen vallják most magukat mérsékeltnek. Jó hír, hogy többen bíznak a jövőben, mint amennyien félnek tőle.
Addig volt jó, míg Kádár élt
A fiatalok 19 százaléka szerint Magyarország a legjobb ország, ahol élni lehet, 14 százaléka ennek az ellenkezőjét vallja. Majdnem minden második 18-29 éves egyértelműen hazájának érzi és szereti Magyarországot. A fiatalok mindössze 40 százaléka tartja minden más politikai rendszernél jobbnak a demokráciát, mintegy 30 százalékuknak teljesen mindegy, milyen a politikai berendezkedés. A diktatúra-pártiak 2011-ben 5 százalékon állnak, míg 2008-ban, a Jobbik megerősödése pillanatában még 14 százalék volt az a tábor.
Fotó: Kummer János
Egyre többen állítják azt (2008-ban 49, most 70 százalék!), hogy a Kádár-rendszer mindent egybevetve jobb volt, mint a mai rezsim. Ezzel kapcsolatban Balog miniszter egyébként azt mondta, hogy ez az elkeserítő adat a fiatalok tudatlanságáról árulkodik.
Irány külföld
A nyolcezer fiatal megkérdezésével felmérés szerint – amelyet 2000 óta, négyévente végeznek el – a gazdasági válság hatása érzékelhető a korosztály gyermekvállalási terveiben. A párok csupán átlagosan 1,7 gyereket akarnak. Most először kevesebb a házasságban, mint az élettársi viszonyban élők száma. Míg 2000-ben még a korosztály 22 százaléka élt házasságban és csak 7 százaléka élettársi kapcsolatban, addig mára a házasságban élők aránya 10 százalékra csökkent, az élettárssal való együttélést viszont a fiatalok 17 százaléka választja.
A kutatás szerint a fiatalok szabadidős tevékenységében az internetezés már megelőzte a televíziózást. A megkérdezettek 80 százalékának a lakóhelyén van számítógép és 74 százalékában internet is, ez az arány az elmúlt négy évben alig változott. Ezzel kapcsolatban azonban arra figyelmeztettek a kutatók, hogy van egy nagyjából 20 százalékra tehető leszakadó réteg, amely “távol marad az információs társadalomtól”.
Forrás: Magyar ifjúság / Hír24
Csaknem minden harmadik fiatalnak van okostelefonja, tízből heten pedig tagjai valamelyik közösségi oldalnak. Balog miniszter ezzel kapcsolatban Kundera híres regényének címét fordította kicsit ki: mint mondta, a fiatalok ma „a magánélet hiányának elviselhetetlen könnyűségében léteznek”. A közösségi oldalakon való részvétel, a virtuális barátkozás a fiatalabbaknál magasabb arányú; a 15-19 évesek 75 százaléka, amíg a 25-29 év közöttieknek “csak” a 61 százaléka van azokon jelen, és előbbiek ismerősei száma is lényegesen több.
