Az Alkotmánybíróság szerint alaptörvény-ellenes az a törvényi rendelkezés, amely bármely, akár minimális jövedelemmel járó keresőtevékenység végzésnél is kizárja a rehabilitációs ellátás folyósítását. A testülethez az ombudsman fordult és kezdeményezte a megváltozott munkaképességűekről szóló törvény egyes rendelkezéseinek alkotmányossági vizsgálatát.
Az Alkotmánybíróság szerint a szabályozás nem segíti elő a rászorulók munkába állását, sőt annak ellenében hat. Az alapvető jogok biztosa egyrészt kérte, fontolja meg az Alkotmánybíróság mulasztásban megnyilvánuló alaptörvény-ellenesség megállapítását, mert a törvény rövid időn belül, jelentősen és átmeneti szabályok hiányában változtatta meg a rokkantellátás jogszabályi kereteit.
Másrészt az indítvány szerint az Alaptörvény esélyegyenlőségi klauzuláját sérti, hogy a rehabilitációs ellátást szüneteltetni kell keresőtevékenység, közfoglalkoztatásban részvétel vagy keresőképtelenség esetén, illetve hogy a rokkantsági ellátást meg kell szüntetni, ha az ellátott személy keresőtevékenységet folytat, és jövedelme három egymást követő hónapra vonatkozó havi átlaga meghaladja a minimálbér 150 százalékát.
Az Alkotmánybíróság megállapította: az Alaptörvény XIX. cikkének elfogadása és a korábban hatályos Alkotmány ma is alkalmazandó 70/E. § (5) bekezdése felhatalmazta a törvényhozót, hogy az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt folyósított nyugellátást csökkenthesse, szociális ellátássá alakítsa, munkavégzésre való képesség esetén megszüntesse. E rendelkezés alapján született a törvény, így az Alkotmánybíróság az ombudsman erre vonatkozó indítványát elutasította.
Az Alkotmánybíróság a két konkrét törvényi rendelkezés vizsgálatát követően megállapította, hogy a rokkantsági ellátásra való jogosultság megszüntetésére vonatkozó szabály nem sérti az Alaptörvényt, mivel a megszüntetést a rászorultság megszűnéséhez és a megélhetési minimumot biztosító jövedelemhez köti. A rehabilitációs ellátás szüneteltetésére vonatkozó rendelkezés nem felel meg maradéktalanul a jogbiztonság követelményének.
A szabály nem segíti elő a rászorulók munkába állását, és mielőbbi, teljes és másokkal (az arra rá nem szoruló személyekkel) egyenlő mértékű társadalmi részvételüket, sőt annak ellenében hat. Bármilyen jogszerű eseti megbízásból vagy alkalmi munkából származó csekély összegű kereset a rehabilitációs ellátás szünetelését eredményezi. Mindezek miatt az Alkotmánybíróság a rehabilitációs ellátás szünetelésére vonatkozó szabályt megsemmisítette.
Bővítenék a rehabilitációs ellátásban részesülők foglalkoztatását
Jövő év elejétől csak akkor szünetelne a rehabilitációs ellátás folyósítása, ha az ellátás mellett az érintettek napi négy vagy heti húsz órát meghaladóan folytatnak kereső tevékenységet. Ezt tartalmazza az Emberi Erőforrások Minisztériumának (Emmi) javaslata, amelyet a kormány elé terjesztettek. A tárca szerint így komoly segítséghez jutnak azok a megváltozott munkaképességű emberek, akik állapotuk miatt nem tudnak teljes munkaidőben dolgozni.
Ha a javaslatot elfogadják, az érintettek átlagosan 30-40 ezer forintos ellátásukat ugyanennyi munkabérrel tudják kiegészíteni. A módosítás nem vonatkozik a heti húsz órát meghaladó munkaidőben foglalkoztatottakra, náluk a továbbiakban is szünetel majd az ellátás folyósítása. A jelenleg érvényes szabályozás szerint szünetel a megváltozott munkaképességűek ellátása, ha a rehabilitációs ellátás mellett kereső tevékenységet folytatnak.
